285 doktori fokozat, az országban a legjobb tudományos munka és nemzetközi publikációs tevékenység. Ez a mérlege az idén 25 éves növénytudománnyal foglalkozó Kerpely Kálmán Doktori Iskolának.
A Kerpely Kálmán Doktori Iskola 2000-ben, az integrált Debreceni Egyetemmel (DE) egyszerre jött létre Nagy János professzor kezdeményezésére. A doktori program a tudományos hagyományokra, az addig elért kutatási eredményekre, valamint az oktatók szakmai tapasztalataira és a rendelkezésre álló kutatási infrastruktúrára, szántóföldi tartamkísérletekre építkezik. A tudományos műhely 2008-ban vette fel Kerpely Kálmán akadémikus, növénytermesztő egyetemi tanár nevét.
A Kerpely Kálmán Doktori Iskola (KKDI) nem csak fejlesztette a földhasználat és talajhasználattan tudományos megalapozottságát, de a program keretében sikeresen integrálták a természettudományi és műszaki tudomány területek kutatási módszereit, elősegítve ezzel az új interdiszciplináris kutatási eredmények rögzítését. Az eredmények önmagukért beszélnek, az egykori doktorjelöltek ma már kutatóintézetekben, egyetemeken, valamint vállalati innovációs munkakörökben viselnek kulcspozíciókat. Minden egyes PhD-fokozat a befektetett energia, a szorgalom és a témavezetők bölcsességének bizonyítéka is
fogalmazott ünnepi köszöntő beszédében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Harsányi Endre, a DE agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese mint a doktori iskola egykori hallgatója emlékeztetett: a KKDI már a kezdetek óta foglalkozik a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó kutatásokkal, amelyekre építve indulhatott el a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon (MÉK) a precíziós mezőgazdasági mérnök BSc-képzés.
A program révén ma már a Dél-Dakotai Állami Egyetemmel közös kettős diplomát szerezhetnek hallgatóink, ahogy 157 évvel ezelőtt, a debreceni agrárfelsőoktatás elindulása idején is voltak olyan diákok, akik Amerikában folytathatták tanulmányaikat. Ez a hagyomány és a jövőbe mutató innováció szép példája annak, hogyan tudunk egyszerre hűek maradni gyökereinkhez, és nyitottabbak lenni az új kihívásokra
hangsúlyozta Harsányi Endre.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a doktori iskola oktatóinak a tudományos utánpótlás-nevelésben betöltött szerepét méltatta.
Ezek a szellemi műhelyek az utánpótlás letéteményesei, emellett egyik legfontosabb feladatuk napjainkban, hogy válaszokat keressenek, adjanak a klímaváltozás okozta kihívásokra. A Kerpely Kálmán Doktori Iskola kutatói, doktorjelöltjei mindennel, ami mezőgazdasági növénytermesztés, kertészet, növénytudomány, földművelés és növényvédelem foglalkoznak, nemzetközi tudományos szakmai szinten mind alapkutatás, mind innovációs, alkalmazott kutatási területen
hangsúlyozta Stündl László.
Nagy János professor emeritus, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapítója kiemelte: az iskola doktorandusz hallgatóinak nemzetközi publikációs eredményei egyedülállóak.
A jövőben doktorjelölt hallgatóinknak, a doktoranduszoknak és az ifjú doktoroknak a precíziós mezőgazdaság fejlesztésében kell tevékenykedniük, azaz a modern, mai kihívásokra kell tudományos, megbízható válaszokat adniuk. Az iskola tudományos színvonalát az Európában egyedülálló, 42 éves szántóföldi tartamkísérletünk biztosítja, amely a különböző genotípusok, a vetésváltás, a talajművelés, a trágyázás, az öntözés kölcsönhatásait vizsgálja
tette hozzá Nagy János.
A doktori iskolát 2021 óta irányító Holb Imre professzor szerint a doktori iskola egyik legalapvetőbb funkciója, hogy növelje az iskola, a kar és az egyetem láthatóságát nemzetközi szinten.
Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt iskolánk külföldi doktorandusz hallgatóinak száma, ami azért jelentős, mert ezek a hallgatók a végzést követően posztdoktori, illetve egyéb funkcióikat a világ más részén fogják betölteni, hírnevet adva ezzel intézményünknek. A doktori iskola a BSc- és MSc-hallgatói bázisból emeli ki a legkiválóbb hallgatókat, akik aztán a tudomány színterére lépve lesznek a jövő tudósai. Kiemelt feladatunk, hogy ösztönözzük, támogassuk őket a legmagasabb szintű Q1-es, D1-es publikációkat közlésére. Reméljük, hogy a legjobbakat az oktatói közösségünk tagjaként is köszönthetjük
fejtette ki Holb Imre.
A Kerpely Kálmán Doktori Iskolának jelenleg 48, köztük 13 külföldi hallgatója van. Kutatásukat 36 témavezető segíti.
A doktoranduszok a kar 10 egységéhez (intézetek, központok) valamint a Debreceni Egyetem agrárkutatóintézeteinek munkájához kapcsolódva alkalmazott kutatásokat végeznek. A kari tudományos folyóiratai pedig teret adnak a hallgatók tudományos eredményeik bemutatására. Az intézetek, egységek oktatói, kutatói nemzetközi kapcsolataikkal, kutatásukkal, gyakorlatorientáltságukkal garantálják, és segítik a hallgatók sikerességét. A doktori iskola széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Ezek közül kiemelkedik a Readingi, a Bécsi, a Müncheni és a Wageningeni Egyetemekkel való együttműködések. A kanadai McGill Egyetem és az angliai Rothamsted Kutatóintézet pedig közvetlen támogatója az oktatási és tudományos munkának
fejtette ki Kakuszi-Széles Adrienn professzor, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola titkára, a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
A jubileumi ünnepségen a doktori iskola egykori hallgatói bemutatták szakmai eredményeiket. A doktori Iskola emlékplakettel ismerte el Nagy János alapító tevékenységét. Bejelentették, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Egyetem Földművelési Kutatócsoport vezetője tisztséget Kakuszi-Széles Adrienn veszi át. Az ünnepségen az Alföld Televízió is jelen volt:
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – ÉE