Felforgatta a bérletvásárlási szokásokat Debrecenben a tarifaközösség: tömegével tértek át az emberek a DKV-bérletről a vármegyebérletekre. Az állammal kötött megállapodás az új bérletrendszerről ugyan nem oldja meg teljesen az önkormányzati közlekedési vállalat finanszírozását, de az állami támogatás szerződésbe foglalása és a kieső bevétel kompenzálása terhet vesz le a társaságról és tulajdonos önkormányzatról egyaránt.
Ki kérdezte, hogy napijeggyel fel lehet-e szállni a villamosra? – kiáltotta el magát a sofőr egy januári reggelen Ebesen, a Debrecenbe tartó járaton. A kérdés hallatán busznyi ember meredt zavartan maga elé. Kisvártatva egy középkorú nő sietett előre.
A tömött buszon sokan hegyezték a fülüket. – Megkérdeztem a DKV-t, azzal nem lehet – felelte már halkabban.
Utas és sofőr közösen tanulja az új bérletrendszert, az úgynevezett tarifaközösséget, amely révén az ország- és a vármegyebérletesek külön DKV-jegy nélkül vehetik igénybe a debreceni közösségi közlekedést. Ezzel a környező településekről a megyeszékhelyre ingázók különösen jól jártak, de a debreceni tanulóknak és nyugdíjasoknak is olcsóbb az utazás, ha vármegyebérletet váltanak. Sőt, kifejezetten ebbe az irányba terelik is az utasokat: óriásplakátokon reklámozzák a „félpénzes bérleteket”.
Minden jel szerint ennek megfelelően kezdtek átalakulni a helyi bérletvásárlási szokások – derül ki a DKV-től és a MÁV csoporttól kapott tájékoztatásból. A debreceni önkormányzati közlekedési vállalatnál már idén január első két hetében is jelentősen csökkent az értékesített bérletek – különösen a tanuló és a nyugdíjas bérletek – száma a 2025-ös adatokhoz képest. Általános bérletből 4 551-gyel, nyugdíjas bérletből 1072-vel, míg tanuló bérletből 13 889 darabbal kevesebbet értékesített a DKV Zrt. a 2025-ös év ugyanazon időszakához képest – írták.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a DKV elveszítette volna az utasokat. Sokkal inkább arról tanúskodik: az emberek olcsóbb bérletre váltottak. 2026-ban Hajdú-bihari vármegyebérletből ugyanis jóval többet, összesen 32 ezret adtak el januárban, mint a megelőző években (mintegy 21 ezret). Ez több mint 10 ezres növekedést jelent – hívta fel a figyelmet a MÁV.
Tanulóknak különösen megéri
Az emelkedés megfelel azoknak a várakozásoknak, amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszter és Papp László debreceni polgármester megfogalmazott tavaly decemberben, amikor bejelentették a tarifaközösség létrejöttét. Lázár János akkor azt mondta: „ha okosak a debreceniek, vármegyebérletet vesznek a jövőben”. A tanulóknak ez ugyanis 945 forintba kerül havonta – szemben az 5500 forintos papír alapú DKV-s tanulóbérlet árával –, a teljes árú vármegyebérlet pedig 9450 forint (a DKV-havi bérlet 9600 forint).
Az utaslétszám-emelkedést érzékeli a DKV is. Érdeklődésünkre úgy fogalmaztak: általánosságban elmondható, hogy utazásszám-növekedés tapasztalható az elmúlt időszakban. Azt várják, hogy többen fogják használni a közösségi közlekedést – helyit és helyközit –, és hosszabb távon körülbelül 20 százalékos utasszám növekedéssel számolnak. Ez persze nem azonnal jelentkezik, mivel idő kell ahhoz, míg az utazási szokások alkalmazkodnak az új rendszerhez.
Az utasbővülésnek alighanem szerepe van az ipari parkokban található gyárak növekvő igényeinek is, amelyekről egy tavaly májusi, közgyűlési anyagban tértek ki. Ebben az is szerepel, hogy a járművezetői létszám növelése és a járműállomány fokozott karbantartása is jelentős feladatot jelent a vállalatnak.
Ezt minden bizonnyal oldani fogja a következő években is folytatódó flottacsere. A társaság ugyanis a járműparkra és a személyi állományra vonatkozó felvetésünkre leszögezte: a DKV Zrt. járműparkját folyamatosan fejlesztik. Már idén február végén, március elején megérkezik 10 új Mercedes-Benz szóló autóbusz, amelyet várhatóan 2027 februárjában 15 új csuklós autóbusz követ. Ugyanakkor ha az utazási igények ezt szükségessé teszik, ezen járműveken kívül további autóbuszok bérlésére van lehetőségük. Mint írták, a járművezetői létszám jelenleg 95 százalékos feltöltöttségű.
Tervezhetőbb kiadások
A DKV és a MÁV-csoport között létrejött megállapodás tervezhetőbbé teszi a közlekedési vállalat finanszírozását, és közvetve a tulajdonos önkormányzat kiadásait is. Mint a decemberi tájékoztatón elhangzott: a helyi közlekedés működtetése ugyanis durván 15 milliárd forintos tétel évente, a költségek a koronavírus-járvány utáni energiaválság miatt ugrottak jelentőset. A cég bevételei viszont nem ilyen arányban növekedtek. Ezért évről évre nőtt a DKV önkormányzati kompenzációs igénye – amely rendre éles közgyűlési vitákat is okoz –, 2025-re például a „DKV bevétellel nem fedezett önkormányzati kompenzációs igénye” meghaladta a 9 milliárd forintot.
Ugyanakkor a bérletmegállapodás részeként az állam évente 5 milliárd forint támogatással járul hozzá Debrecen közlekedésének működtetéséhez, ami Lázár János szerint jelentősen könnyít a város terhein. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott: ez önálló tételként jelenik majd meg az állam költségvetésében.
Teljes kompenzáció a MÁV-tól
A MÁV-csoport a kieső bérletbevétel kompenzálását vállalja 3,4 milliárd forint értékben. Évtizedes távlatban – a koronavírus időszakától eltekintve – nagyjából ezen a szinten mozog a társaság menetdíjból befolyó éves bevétele a jegy- és bérletárának emelése ellenére is. A Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) ennek apropóján a közösségi oldalán felhívta a figyelmet: a 3,4 milliárd forintos összeg megközelíti a 2025-ös menetdíj-bevétel összegét (3,5 milliárd forint) – írta az egyesület.
A DKV a kompenzáció mértékére vonatkozó felvetésünkre világossá tette: a bevételkiesést teljes mértékben kompenzálja a MÁV-csoport. A szóban forgó 3,4 milliárd forintos összeg előrejelzés, vagyis becsült összeg. A végső összeg ennél kevesebb, de akár több is lehet, függően a DKV-bérletek értékesítési volumenétől.
Szabó Zsolt László