A Debreceni Egyetem (DE) Növényi Sejt- és Fejlődésbiológia Kutatócsoportjának vizsgálatai az aszálynak ellenálló növények nemesítését is segíthetik. A legújabb kutatási eredményeket is bemutatja az a tankönyv, amely Máthé Csaba, a kutatócsoport vezetőjének szerkesztésében jelent meg. A kutatócsoport PhD-hallgatója, Freytag Csongor jelentős szakmai díjat nyert a vizsgálati eredményeit bemutató cikkéért.
A DE Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) Növénytani Tanszék Növényi Sejt- és Fejlődésbiológiai Kutatócsoportja a növényi sejtek belső dinamikájával foglalkozik, amely szükséges ahhoz, hogy a sejt gyorsan reagáljon a környezet változásaira.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a növényi sejtek statikusak, holott a növényi sejtalkotók rendkívül dinamikusak, sokkal inkább, mint az állati vagy az emberi sejtekben. Gyorsan reagálnak a környezet változásaira, például a szárazságra, a hőmérséklet-változásra, helyreállítva a szöveti károsodást. Azt szoktuk mondani, hogy a növényi sejt nem tud elszaladni, ha egy rovar meg akarja rágni, viszont a sejten belül nagyon gyorsan tud reagálni. Erről szól a Természet Világa című folyóiratban megjelent cikkünk, amely tavaly első díjat nyert a Növényi Egészség Éve alkalmából kiírt cikkpályázaton
mondta a hirek.unideb.hu-nak Máthé Csaba egyetemi docens, a DE TTK Növénytani Tanszék Növényi Sejt- és Fejlődésbiológiai Kutatócsoport vezetője.
A sejtbiológia modern módszerei tették lehetővé, hogy nagy felbontásban tárják fel a sejtek belső dinamikáját, amely biztosítja, hogy a külső stresszekkel, a kórokozókkal szemben fel tudják venni a harcot. A molekuláris, biokémiai, struktúra-szintű kutatások lehetővé teszik a növények jobb megismerését, segíthetnek abban, hogy túl tudják élni többek között a klímaváltozás következményeit, a szélsőséges hőmérsékleteket, a kevés csapadékot.
A Máthé Csaba szerkesztésében megjelent Növényi sejtbiológia című tankönyv elsősorban a növényi sejt sajátos szerkezetét és működését mutatja be.
Bár a növényi sejt működését a Növényélettan diszciplína is tárgyalja, Magyarországon az utóbbi években nem igazán készültek átfogó sejtszintű tankönyvek, kézikönyvek ebben a témában. Ezért határoztuk el, hogy írunk egy olyan könyvet, amely összefoglalja azokat az információkat, amit a növényi sejtről tudni kell. Ez nem csak az egyetemistáknak, hanem a területen dolgozó szakembereknek is hasznos olvasmány lehet
hangsúlyozta Máthé Csaba.
A kutatócsoport egy másik vizsgálata pedig akár az űrkutatások szempontjából is fontos lehet.
Többek között a növények gravitropikus válaszát vizsgáltuk. Nagyon egyszerűen fogalmazva, a gyökér tudja, hogy lefelé kell nőni, a hajtás pedig azt, hogy felfelé. Azt vizsgáltuk, miért tudja ezt a növény, mi ennek a mechanizmusa. Ezek alapján megtudhatjuk például, hogy a növények a gravitációra hogyan reagálnak, milyen molekuláris mechanizmusok indulnak el bennük. A világon olyan kutatások is elindultak, amelyek a gravitációs erő hiányának hatásait, a növényi válaszok megváltoztatásának lehetőségeit vizsgálják. Ennek a kutatási területnek több gyakorlati haszna is lehet, például abban, hogyan termesszünk növényeket egy űrállomáson
ismertette Freytag Csongor PhD-hallgató.
Freytag Csongor a kutatás eredményeit a Chemosphere szaklapban publikálta. Az elsőszerzős cikkért pedig elnyerte a Scientia Amabilis Alapítvány a Magyar Növényélettanért 2021-es díját. Az elismerést azok a fiatal, a növénybiológia területén dolgozó kutatók kapják, akik az adott évben kimagasló első vagy levelezős publikációt jelentetnek meg.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – CzA