Sajtóvihart, mi több, véleménycunamit okozott a hír, miszerint Papp László polgármester az új, több milliós tandíjú debreceni nemzetközi iskolában taníttatja gyermekét. Sőt, az önkormányzat környékéről állítólag mások is. Engedjenek meg egy szélsőségesnek tűnő álláspontot: mindez nagyon is helyénvaló.
Az a helyzet ugyanis, hogy a nemzetközi iskola több milliárdért már felépült Pallagon. Az a helyzet ugyanis, hogy az intézmény fenntartása – évekig, amíg a gyermeklétszám el nem éri a maximumot – esztendőnként százmilliókba kerül a debreceni önkormányzatnak, közvetve az adófizetőknek. Anyagias létérdek tehát, hogy legyenek nebulók az iskolában, minél több. Minél hamarabb. Igenis írassa be oda a gyermekét mindenki, akinek erre módja van, legyen az polgármester, valamely külhoni multi ide kinevezett vezetője, vagy éppen gazdag válllalkozó. Minél inkább prosperál a suli, annál kevesebbet kell rá közpénzből költeni: gondoljunk erre, mielőtt az irigység letipor minket a sárga földig.
Olyan ez, mintha valaki azért szorítana izzadva, hogy mindig legyen töküres a Nagyerdei Stadion, a Sportuszoda, a Kölcsey Központ, a Modem, vagy a Főnix Csarnok. Épeszű ember tudja, hogy ez bukta, ez nem jó senkinek. Így van ez a nemzetközi iskolával is: már megvan, már átadák, már üzemel. Hát akkor legyen a falai közt gyermek is: azt sem baj, ha a polgármesteré.
Tóth Csaba Zsolt