A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei az új katatörvény átgondolására kérik a kormányt, mert szerintük az negatív dominóhatást idéz elő a kommunikációs iparágban is.
A szervezetek közös közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben rámutatnak: a kommunikációs iparágban jellemző a szellemi szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak igénybevétele, akiknek zöme az elmúlt években a kisadózó vállalkozások tételes adóját választotta. Az MRSZ és társszövetségei nem értenek egyet a július 12-én elfogadott új katatörvénnyel és annak év közbeni bevezetésével, és arra kérik a kormányt, hogy az új katatörvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át annak tartalmát.
Hangsúlyozták, hogy a kommunikációs iparági szervezetek szerint a megszavazott törvény zömében ellehetetleníti az úgynevezett szabadúszó reklámipari és tartalomszolgáltató szakembereket, és negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban. Úgy vélik, további költségnövekedés és jelentős munkaerőhiány léphet fel, kevesebb reklám és tartalom fog készülni, melynek következtében csökkennek a reklámbevételek, ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is, amely legvégül a reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re.
Mint írják, a reklámszövetség reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta, hogy minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.
A közleményt az MRSZ mellett 9 társszervezet, köztük:
- az MRSZ OOH (Közterület) Szövetség
- az Interactive Advertising Bureau Hungary
- a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- a Magyar Lapkiadók Egyesülete
- a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
- a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Szövetsége
- a Piackutatók Magyarországi Szövetsége
- és az IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat
írta alá.