Miképp használható a macska terápiás állatként? Többek között erre a kérdésre adott választ a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar (DE GYGYK) szakmai konferenciája kedden.
Az antrozoológia a nyolcvanas évek óta egy világviszonylatban jól ismert tudományterület, amely tudományágakon átívelő módon fogja össze az emberek és állatok közötti kapcsolatok vizsgálatát, nemcsak haszonelvű, hanem kulturális, vallási, művészeti és filozófiai értelemben is.
A DE több kara végez kutatásokat az állat-ember kapcsolatok témakörében, legyen szó pszichológiáról, filozófiáról, társadalom-, sport- és gazdaságtudományról vagy gyógypedagógiáról. Mindezeken túl az egyetemi oktatás szerves részét is képezi.
A DE GYGYK-n már évek óta nagy sikerrel hirdetjük meg az állatasszisztációval foglalkozó szabadon választható kurzust. Ennek népszerűségét látva döntöttünk úgy, hogy Kelet-Magyarországon elsőként szakirányú továbbképzést indítunk olyan végzett pedagógusoknak, akiknek már van legalább hároméves szakmai gyakorlatuk. A négy féléves képzést tavaly olyan érdeklődés övezte, hogy idén szeptemberben hazánkban először elindítottuk az állatasszisztált segítőtevékenység-koordinátor szakirányunkat, amelyre már egészségügyi, pszichológiai és szociális végzettségű, illetve rekreációs szakemberek is jelentkezhetnek
hangsúlyozta Gortka-Rákó Erzsébet dékán a témával foglalkozó szakmai konferencia megnyitóján.
A DE GYGYK először szervezett antrozoológiai tanácskozást, melyen a szakterület legnevesebb képviselőin túl fiatal egyetemisták, PhD-hallgatók is bemutatták kutatási eredményeiket, módszereiket hat szekcióban.
A konferencia összetétele is jelzi, mennyire sokféle faj alkalmas arra, hogy az emberben rejlő lehetőségeket feltárja. A résztvevők megtudhatják többek között, hogyan tudnak a különböző állatok az emberre úgy hatni, hogy például iskolai környezetben segítsenek a gyerekeknek, vagy hogyan tudja egy sérült ember általuk áthidalni testi vagy érzékszervi hiányosságait. Ezek az előadások nemcsak inspirálóak, hanem hosszútávon segítenek abban, hogy sokkal komplexebben értsük meg azokat a folyamatokat, melyek napjainkban zajlanak és később beépíthetők például a pedagógiai módszertanba
fogalmazott Lovas Kiss Antal.
A kar egyetemi docense alapítója és vezetője annak a kutatócsoportnak, amely egy országos viszonylatban is kiemelkedő, 15 000 főre vonatkozó adatbázist hozott létre a kutyatartási szokások kapcsán. Az eredményeket felhasználva lehet majd következtetni arra, hogy milyen környezetbe érdemes beilleszteni az állatasszisztációt.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóiroda – TB