Július 6-a hivatalosan a csók világnapja, melynek ötlete a szóbeszéd szerint egy brit fogászati társaság fejéből pattant ki. Akinek szerelme vagy házastársa van – remélhetőleg – mindennapi cselekedetnek számít csókot lehelni a szeretett személy szájára, azonban a világnap apropóján körbejárjuk mit is jelent a csók mint gesztus, milyen eredettörténetet és szokásokat tudhat magának, illetve milyen hatásai vannak – azon tényeken kívül, hogy több mint 400 baktérium cserélődik a folyamat alatt a szerelmesek ajkain és legalább háromféle boldogsághormont szabadít fel, valamint csökkenti a stresszhormon szintjét.
Mi a csók és honnan indult?
Az ajkak összeérintése szeretetből, gyöngédségből, tiszteletből, társadalmi szokásból vagy a szerelmi vonzalom kifejezéseként.
definiálja a csók jelentését a wikiszotar.hu.
A világnap ötletgazdáira már megadtuk a választ, azonban az még kérdéses, hogy honnan indult a szerelem kifejezésének ezen formája.
Sok teória létezik, a legvalószínűbb szerint pedig a csókolózás a szájból szájba való élelemátadásból ered – amely kijelentésre néhány tudós egyből statisztikával csendesíthet, hiszen pontos adatokból körvonalazódik: a világ lakosságának csupán 46%-a csókolózik.
Egyes kultúrákban kifejezetten idegenkednek az érzelmek ennyire nyálas kifejezésétől: az eszkimó és maori kultúrákban az orrokat dörzsölik össze helyette.
Érdekesség, hogy nem mindig, nem mindenki számára volt egyértelmű a csókadás. A déli csendes-óceáni területeken lévő Mangia-szigeten élők péládul nem is ismerték a csókot amíg az 1700-as években az európai telepesek meg nem jelentek náluk és el nem lesték tőlük a csókolózás tudományát – melyet egyébként filematológiának nevezünk.
„Valóságos szerelem sebe.
részlet Petőfi Sándor: Amióta szerelembe…
Te miattad kaptam, lyányka… illő
Volna, hogy csókod gyógyítsa be!”
Kapcsolódó cikkünk:
Petőfi körtefája eljutott Debrecenig, pár év múlva teremni is fog
Petőfi tehetsége elvitathatatlan, ahogyan pedig a fenti idézet is tükrözi: minden szerelmes egyik legnagyobb vágya a csók, mely szinte gyógyító hatással is bírhat. Vessünk egy pillantást arra, hogy
jogos-e a feltevés, hogy mivel az emberek találták ki, csak ők kultiválják a csókolózást?
Az kétségtelen, hogy mi, emberek vagyunk a legfőbb művelői a szexualitáshoz vezető legelső lépcsőfoknak, azonban az állatok is szeretik – többnyire enyhébb formában – kimutatni heves érzelmeiket.
Bizonyos megfigyelések és az azok alapján írt tanulmányok szerint az elefántok az ormányukat kapcsolják össze, a madarak a csőrüket érintik egymáséhoz, a kanadai süllők, valamint néhány majomféle pedig rendszeresen szájon csókolja egymást.
Ne aggódj, ha nincs kit megcsókolnod
A mai világnap abszurditása, hogy ugyan a legenda szerint egy brit fogászati társaság az ötletgazda, azonban néhány csók többet árt mint gyógyít.
A csókolózás akár fogszuvasodást is okozhat.
Természetesen ez csak a felek szájhigéniájától függ: ha egy eleve egészséges fogú embernek olyan partnere van, akinek aktív szuvasodást okozó baktériumokkal van tele a szája, később akár együtt is járhatnak fogorvoshoz.
Sajnos nemi betegség is kialakulhat egyetlen ártatlan csóktól, ami mellett nátha, influenza vagy akár herpesz is kijöhet a pár ajkain.
Örülj, ha van kit megcsókolnod
Bizonyított tény, hogy tovább él az, aki rendszeresen ad vagy kap csókot.
A csókolózás segíti a jótékony hormonok működését, adrenalint szabadít fel, és ezek mellett percenként 2-6 kalória égethető el a cselekedettel, hiszen az arcizmok alaposan átmozognak.
A világnapra való tekintettel minden olvasónknak ajánljuk, hogy ne hagyják ki a szeretett személyek szájon csókolását, hiszen ami boldogsághormon-koktélt gyárt a szervezetünkben és kifejezetten stresszcsökkentő hatással bír, rossz dolog nem lehet.