A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház társulata augusztus 22-én a Püspökladányi Dorogi Márton Művelődési házban szerepel az ANJOU című darabbal.
Az ingyenes előadás a középkor egyik izgalmas időszakát eleveníti fel, megidézi a távoli múltat, benne a XIV századi tatárokat, hadjáratokat, egy aljas királygyilkosságot és a bosszút.
Középkor és magyarság
Az Udvari Kamaraszínház művészeti igazgatója, Andrási Attila író-rendező különböző forráskutatások eredményeit feldolgozva írja és rendezi színdarabjait. Minden művét komoly és alapos kutatómunka előzi meg. Így volt ez az ANJOU című drámájánál is.
Ez egy hihetetlenül izgalmas korszak, ahol fontos szerepet játszott a hit és a lovagi erények. Tisztesség, becsület, hűség. De vajon mit ad a ma emberének, ha ezt színpadon látja? Meggyőződésem, hogy rendkívül fontos, hogy az iskolások lássanak olyan darabokat, amelyek a történelmi hűség alapjain állnak és a cselekmény bemutatásán túl katarzison keresztüli élményt nyújtanak a néző számára
mondja a színház művészeti vezetője.
Magyarország, a megkerülhetetlen nagyhatalom
A 14. századi Európában jelentős politikai tényező volt a Magyar Királyság. Lajos távlatokban gondolkodó, valódi államférfi volt. A darab számos izgalmas kérdést feszeget: milyen geostratégiai megfontolásból indított hadjáratot a király Nápolyba, milyen kapcsolat volt Nagy Lajos és III. Edward angol király között, hogyan kapcsolódott a százéves háború a nápolyi trónutódlás kérdéséhez? A mű megírása során mindezekről Bárány Attilával a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával egyeztetett folyamatosan az író-rendező, Andrási Attila, Jászai Mari-díjas művész.
Szajha a nápolyi királyi trónon?
A történelmi mű főszereplője a szerelemre éhes, gyönyörű csitri a nápolyi trónon. A királynő szeretői, megölik a férjét, aki Nagy Lajos magyar király öccse. A felbőszült uralkodó megindul a sereggel, ám Velence megakadályozza a tengeri átkelést. A bonyolult jellemeket felvonultató és intrikákkal átszőtt darab a magyar történelem kalandregénybe illő fejezetét mutatja be a történelmi hitelesség igényével. Papp Janó Franco Zeffirelli filmvilágát idéző jelmezei és a különleges multimédiás díszletmegoldások átemelnek egy időben ugyan távoli korba, de az emberi vonások, az ábrázolt dilemmák és a megjátszott tétek szempontjából nagyon is a mában érezhetjük magunkat. A produkciót Zsoldos Béla Liszt Ferenc-díjas zeneszerző művei színesítik. Andrási Attila rendező és Szigeti Réka dramaturg látványosan viszik színpadra az unalmasnak aligha nevezhető korszakot, s a néző igazi lovagkori látványelemekre és vérbő cselekményszövésre számíthat.
- Történész szakértők: Bárány Attila, Kékesi Raymund
- Díszlet- és jelmeztervező: Papp Janó
- Zeneszerző: Zsoldos Béla Liszt-díjas
- Dramaturg: Szigeti Réka
- Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
- A rendező munkatársa: Szorcsik Kriszta
- Írta és rendezte: Andrási Attila Jászai Mari-díjas
Szereplők
- Johanna – Orbán Borbála
- Endre – Pál Péter
- Nagy Lajos – László Roland
- Luxemburgi Margit – Csikász Ági
- Durazzói Károly – Illés Dániel
- Anjou Mária – Tóth Zsuzsi
- Károly Róbert, sir Henry of Grosmont, Testőr – Molnár Zoltán
- Bölcs Róbert, Storadi Bertalan, Nuncius – Krizsik Alfonz
- Sancia királynő, II. Katalin címzetes latin császárnő – Nagy Enikő
- Gyógyult, Lackfi András – Dóczy Péter
- Tarantói Róbert – Kákonyi Tibor
- Talleyrand bíboros, Tarantói Lajos – Juhász Károly
- Perigord Ágnes hercegnő – Pethő Kincső
- Artus – Boros Ádám
- Grafikai tervek: Karácsonyi Attila
Forrás: Püspökladány, Dorogi Márton Művelődési Központ