Sokan emlékszünk arra a meghökkentő 2018-as adatra, miszerint nem Budapest a közlekedési dugók fellegvára hazánkban, hanem Debrecen. Az INRIX közlekedéskutató vállalat szerint több, mint 2 éve a cívisvárosban töltötték a legtöbb időt azzal az emberek, hogy vártak a sorukra a piros lámpánál. Az említett listán, amit minden évben frissítenek az elmúlt esztendő statisztikái alapján, Debrecen már nem is szerepel a magyar városok sorában (Budapest jelenleg a 42., Nyíregyháza pedig a 449.helyen végzett). Vajon tényleg ennyit fejlődött a debreceni közlekedés? Mi okozhatja azt, hogy még az INRIX térképéről is eltűnt a városunk? Kevesebb autó, több bicikli és tömegközlekedés? Netán az emberek többsége gyalog jár dolgozni? Ma, az Európai Autómentes Napon ezek kifejezetten aktuális kérdések!
Az Európai Autómentes Napot 1998.óta rendezik meg hazánkban. Minden évben más mottóval indulnak útjukra a prevenciós programok, idén a “Klímabarát közlekedés mindenkiért!” lett a rendezvénysorozat szlogenje. A hosszútávú cél évről-évre ugyanaz: minél több embert rávenni a környezettudatos közlekedésre a mindennapok során. Télen-nyáron, éjjel és nappal is. Ha egy város úthálózata leterhelt, az mindenre és mindenkire hatással van:
- Rontja a levegő minőségét
- Növelheti a baleseti kockázatokat
- Csorbíthatja a városképet
A rossz levegőminőség az a szempont, aminek hatását a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk belátható időn belül. Ha tartósan sokáig kifogásolható a levegő minősége, akkor gyakoribbak a felsőlégúti megbetegedések, fellobbanhatnak a krónikus tüdőbetegségek és rosszabb állapotba kerülhetnek a kardiovaszkuláris betegséggel élő emberek is. Ha autómentes alternatívát választunk mindennapi közlekedésünk során, azzal nem csupán a környezetünknek teszünk jót, hanem magunknak is, hiszen a kerékpár és a gyaloglás a legkiválóbb kardio mozgásformák közé tartoznak, csökkentik a szív-,és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, a stresszhormont is segítenek a normál tartományban tartani, valamint hozzájárulnak az egészséges kondíció kialakításához és szinten tartásához.
Kijelenthetjük, hogy az autómentességre való felhívás fontos, a klímaváltozás elleni mindennapi harcunkban pedig kifejezetten lényeges tereppé vált. Debrecen sem maradt ki a programból idén sem. Az Európai Autómentes Nap apropójából a város környezetvédelmi munkacsoportjának tagjai borostyánnal lepték meg azokat, akik ma autómentes alternatívát választva közlekedtek Debrecen több pontján. A borostyán híresen jó légtisztító növény hírében áll, amit ma nem csak a bringával közlekedő debreceniek kaphattak kézhez, hanem azok is, akik a DKV-t választották autó helyett, vagy gyalog tették meg tervezett útjukat.
A cél tehát tiszta, törekvések is vannak szép számmal annak érdekében, hogy zöldebb városban éljünk. Talán azért sem lett Debrecen a legzsúfoltabb település, már ami az utak forgalmát illeti, mert egyre többen választanak környezetkímélő közlekedési formát? A koronavírus járvány az év első felében sokat dobott azon, hogy kevésbé legyenek leterheltek a nagyobb csomópontok a hajdúsági megyeszékhelyen, a tanév kezdetével azonban ismét idegtépő eljutni A-ból B-be csúcsidőben. Kétségtelen, hogy a város kerékpárútjain is hatalmas a forgalom, ami betudható a kedvező időjárásnak és az elhúzódó nyárnak. Mi lesz akkor, ha beköszönt a hideg? Maradnak a céltudatos bringások, vagy a bicajt lecserélik DKV-ra? Esetleg sokan visszaülnek az autóba? Többen fognak gyalog járni a munkába, vagy marad az ülésfűtés és a kocsi nyújtotta kényelem? Télen vajon visszakapjuk előkelő helyünket a közlekedési dugók versenyében? Reméljük, hogy erről a dobogóról ezúttal sikerül lemaradnunk…