A most elfogadott kormányrendelet egy része január 1-vel lép hatályba.
Elfogadta a kormány a „kóbor állat rendeletet”, mely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését– olvasható az Agrárminisztérium közleményében. Korábban már a HajduPress is beszámolt róla, hogy szigorított az Országgyűlés az állatvédelmi törvényen, mely szerint
bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezésével. Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor. Emellett szigorúbban lehet fellépni, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Ide kapcsolódik:
Az új kormányrendelet is az állatvédelmi szabályozás szigorításának egyik sarkalatos pontja a minisztérium közleménye szerint. Mint írják,
a szabályozás célja a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szempontból is megfelelő és korszerű környezet létrehozása, amelyek révén növekszik az ebrendészeti telepek szakmai színvonala, átláthatósága, javul a telepeken tartott állatok jólléte, egészsége és gazdához jutási esélye is. Az egészséges állatok minimális tartási ideje 14 napról 45 napra emelkedik, az állatokról részletes nyilvántartást kell vezetni, és fel kell őket tüntetni a kötelezően létrehozandó honlapon is.
A rendelet Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, a hatóságok, a szakmai intézmények, illetve az állatvédő civil szervezetek széleskörű előkészítését követően 2021 év végére megszületett, lehetővé téve az ebrendészeti, illetve gyepmesteri szolgáltatás egységesítését, működési kereteinek meghatározását.
Kiemelik azt is, hogy a rendelet szabályozási köre kiterjed a telepek létesítésétől egészen a tartással kapcsolatos napi szintű feladatok meghatározásáig. Fontos újdonság, hogy
minden önkormányzatnak rendelkeznie kell saját ebrendészeti ellátással vagy szerződéssel.
A rendelet szerint,
- minden gyepmesteri telepnek kötelező lesz sorszámozott, időrendi nyilvántartást vezetnie a befogott, illetve leadott állat fajáról, fajtájáról, ivaráról, koráról, ismertető jegyéről, egyedi azonosítójáról, immunizáltságáról, illetve a befogásának körülményeiről.
- meghatározott a telepek kötelező nyitvatartása, telefonos és e-mailes elérhetősége is.
- minden állat mikrochippel megjelölve, veszettség ellen beoltva, ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel, féreghajtóval kezelve, írásbeli megállapodással adható majd örökbe, illetve a gyepmesteri vagy ebrendészeti telep Magyarországon bejegyzett szervezettől nem kérhet kihozatali díjat az állatért (magánszemélytől igen).
- Minden esetben törekedni kell az eredeti gazda megtalálására.
- meghatározza a minimum tartási területet, egyes minimális ellátási követelményeket, valamint a csoportos tartás szabályait is: kizárólag azonos ivarú, ivartalanított, egymással szemben agressziót nem mutató állatok kerülhetnek ugyanazon férőhelyre.
- a kutyák tartós megkötése tilos Magyarországon. A Kormány korlátozta azokat az eseteket, amikor átmeneti megkötésre sor kerülhet, továbbá a futólánc minimális hosszúságát is meghatározta az állat méretéhez viszonyítva.
A változások egy része már január 1-jén, bizonyos része pedig július 1-jén lép hatályba.
Olvasta már?