Sándor nemhogy meleget, hanem havat hozott az ország déli részébe.
Sándor napján több helyen is havazott. Az ország déli pontjain csütörtök hajnalban kezdődött a hó esés, amely vékony, alig néhány centis hótakarót eredményezett, noha a hótakaró nem sokáig maradt.
A tavasz még várat magára – Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget?
Az elmúlt évek tendenciái szerint, a március közepét követő időszakban az igencsak szeszélyes időjárási viszonyok voltak a jellemzőek – adta hírül Kis Anna meteorológus csütörtökön, Sándor-napon közzétett, „Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget” című írásában.
A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon a meteorológus ismerteti: természetes folyamat, hogy a Sándor, József és Benedek névnapok környékén melegszik az idő, hiszen ekkorra tehető a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a csillagászati tavasz kezdete. A korábbi évtizedekben még 80-100 százalékos biztonsággal igaz népi bölcsesség, az ezredforduló óta viszont már jóval kisebb, 50-70 százalékos arányban vált be.
A csillagászati tavasz eljövetelének ellenére, a hét hátralévő részében továbbra is hideg légtömegek érkeznek hazánk felé, éjszakánként a derült, szélcsendes tájakon akár -6, -8 fok alá is kúszhat a hőmérő higanyszála. Egészen vasárnapig az átlagosnál hidegebb időjárásra van kilátás. Országszerte 10 fok alatt maradnak a maximumok, sőt helyenként még az 5 fokot is alig éri majd el a csúcshőmérséklet.
A tartós hideg levegő bizony komolyabb károkat okozhat a természetben, mind a mezőgazdasági, mind az otthoni, kerti munkálatok során problémát vet fel a szélsőséges időjárás. A mezőgazdasági munkálatok döntő része márciusban kezdődik, amelyeket leginkább az időjárási körülményekhez igazítanak. Az agrárium sokszor küzd a tavaszi fagykárral – amely úgy néz ki idén is fenyegeti a mezőgazdasági termelést.