Mint arról beszámoltunk, hárman haltak meg abban a buszbalesetben, amely szombaton éjfél előtt történt az M3-as autópályán, a Miskolc felé vezető oldalon, a 133-as kilométerszelvénynél. A már felborult járműnek több autó is nekirohant. Debrecenben is vannak sérültek, két áldozat cívisvárosi. Fekete Péter ott volt a buszon és a Facebook-on írt a megrázó élményekről. Változtatás nélkül közöljük.
"A Grand 8 túlélői
Mint már többen hallhattátok, a mi Grand 8 rendszámú buszunk borult fel az M3-on nem sokkal éjfél előtt. Hála az Úrnak, hogy a gyüliből és családtagjaink közül senkinek nem esett komolyabb sérülése, viszont sajnos 3 ember meghalt, és harmincpár sérülést szenvedett.
Megcsúsztunk az úton, irányt változtattunk, nekicsapódtunk egy személyautónak, majd a korlátnak csapódva eldőlt a buszunk. Összesen 10 autó ment össze a busz után, többen belénk is pukkantak, miután az oldalra dőlt busz megállt az út közepén. A becsapódásokra azt hittük, h az árokba csúszva döcögünk lefelé a pálya mellett. De miután nagy nehezen kikászálódtunk, láttuk, h az úton állunk.
Eszméletlen kavarodás volt, többen halált megvető bátorsággal mentették az embereket a buszból.
Mikor a busz elkezdett megcsúszni, tudtam, h fel fogunk borulni, és valószínűleg meg fogunk halni. Mikor megállt az oldalán csúszó busz, és éreztem, h nincs nagyobb bajom, és a többiek is jelezték, h "jól" vannak, akkor már tudtam, h túléljük.
Miután mind kikászálódtunk a buszból, közös imával fordultunk Istenhez, hogy mentse meg a sebesülteket. Nagyon megindító volt.
Utólag belegondolva hihetetlen apróságokon (de korántsem véletleneken!) múlt, hogy életbe maradtunk. Alul ültünk (a helyet nem mi választottunk!), ahol csak kevesen szenvedtek sérülést, és senki nem halt meg. A korlát lelassította a sebességünket, és így, lelassulva borultunk fel. Nem estünk át a korláton. A busz és a többi autó nem gyulladt ki…és még sorolhatnám.
Mérhetetlen hálával tartozunk Istennek a gondviseléséért, amiért megtartott minket, és az emberek nagy részét, viszont a 3 ember halála borzasztó fájdalommal tölt el. Láttam az út mellett fekvő holttesteket. Egy 20 év körüli lány, aki a borulásnál kitört ablakon kivágódott a buszból, a barátja szeme láttára halt meg az út szélen, félig beesve az útelválasztó bokorba. Azóta sem tudom feledni a lány holtteste mellett zokogó fiú látványát. Egy 13 éves kisfiú is meghalt. A kisfiú apró keze kilátszott a fekete halottas zsák alól. Egy 45 év körüli férfit pedig a busz roncsai alól szedtek ki, mint egy rongybabát, akkor már halottan.
Borzasztóak voltak az emberek segélykérő kiáltásai. Több öregkorú súlyos sérüléseket szenvedett.
Felemelő volt a borzalmak között, hogy többen, köztük a busz sofőrje is, óriási lélekjelenlétről tanúskodva mentették az embereket, annak ellenére, h a busz bármikor kigyulladhatott volna. Kirúgták a busz szélvédőit, így ott ki tudtak mászni az emberek. Az utasok közül többen is kitörték az oldalsó ablakot, mely akkor már az ég felé nézett, és ott húzták ki az embereket. Kirúgták a tetőablakokat is, így ott is tudtak kifelé mászni a sérültek.
Szívfacsaró volt látni, hogy a busz mögött 3-400 méteren át egymásnak ütközött, totálkáros, korlátra feltekeredett kocsik tömkelege hevert.
Én is a Grand 8 túlélői vagyok…a családjainkból és a gyülekezetből mind azok vagyunk…
Soli Deo gloria!
Isten segítsen a sebesülteken, fogadja magához a halottakat, vigasztalja a gyászoló családtagokat!"