Debrecen Megyei Jogú Város elkötelezett a fenntartható városi mobilitás iránt, így az országban az elsők között kezdte meg az Európai Unió által is szorgalmazott Fenntartható Városi Mobilitási Terv kidolgozását. Az emberközpontú tervezésre alapozó dokumentum a legjobb nemzetközi gyakorlatokon alapuló, de a hazai tervezési közegbe illesztett és a helyi sajátosságokhoz igazított tervezési módszertan szerint készül. A Mobilitási Terv célja, hogy fenntartható és integrált megoldásokat kínáljon a városi közlekedési problémák megoldására, hozzájárulva ezzel a klímavédelmi és energiahatékonysági célkitűzések teljesüléséhez.
A stratégiai dokumentum legfontosabb célja, hogy:
• a városban élőknek legyen lehetősége választani a közlekedési alternatívák között célpontjaik eléréséhez, számukra jó szolgáltatási színvonalú közösségi közlekedés álljon rendelkezésre
• javuljon a biztonság és a településen élők biztonságérzete
• javuljon a környezet állapota: csökkenjen a levegőszennyezettség, a zajterhelés és az energiafelhasználás
• javuljon a személy- és áruszállítás költséghatékonysága
• a tervben megfogalmazott intézkedések járuljanak hozzá a városi környezet vonzerejének növeléséhez és minőségének javulásához.
Debrecen és vonzáskörzete számára fenntartható mobilitási terv kidolgozását vállalta a Trenecon Tanácsadó és Szervező Kft.
A Mobilitási Terv kidolgozása során a város kiemelt hangsúlyt kíván fordítani az érintettek, így a helyi lakosság tervezési folyamatba történő bevonására. Ennek első lépéseként a jelenlegi helyzet feltérképezésére és a debreceni közlekedést érintő megoldandó problémákra koncentrálva az együttműködés egyik eszközeként 2016. március 4-20. között a http://www.debrecen.hu felületen kérdőíves felmérést végeztünk. A kérdőív elsősorban a jelenlegi közlekedési helyzetre, a megoldandó problémákra koncentrált. A kérdőív célja, hogy információt gyűjtsön a közlekedés helyzetének értékeléséhez, valamint támpontot adjon a lakosság által fejlesztést igénylő mobilitási problémákról. A kérdőív során a közlekedési szokásokról, a közlekedési fejlesztésekről, a közösségi-, a gyalogos-, a kerékpáros valamint a motorizált közlekedésről nyilváníthattak véleményt.
Ezek alapján az alább főbb megállapítások tehetők:
- a válaszadók mobilitási jellemzői alapján 96%-uk általában napi rendszerességgel közlekedik a városban és környékén,
- a válaszadók 71%-a közlekedik rendszeresen és gyakran gyalog,
- a mindennapi közlekedésben a válaszadók több mint fele bármikor, míg közel negyedének alkalmanként van lehetősége igénybe venni egyéni gépjárművet,
- a válaszadók majd 60%-a az új villamosvonal építését és egyúttal környezetének rendezését tartotta a legsikeresebb közlekedésfejlesztési beruházásnak a városban,
- a gyalogos közlekedés szempontjából a legkedvezőbbnek értékelt szempontok: a közvilágítás és a gyalogátkelők száma, helye,
- a kerékpárosbarát úthálózat tekinthető a kerékpáros közlekedés szempontjából a legfontosabb jellemzőnek,
- A helyi közösségi közlekedés megítélése kedvező. A legpozitívabb értékelést a modern, környezetbarát járművek, a tisztaság és az utastájékoztatás kapta,
- a legkedvezőtlenebb véleményt az utak állapota és a költségek (pl. parkolási költségek) kapták.
A főbb irányelveket kidolgozó egyeztetések további munkacsoport megbeszélés keretén belül történnek majd, ahol tovább vizsgálják a városi és környékbeli közlekedési szokásokat.