Három vidéki egyetem dolgozott együtt a kutatásban négy éven át.
Három vidéki egyetem, négy éven át, másfél milliárd forint értékű forrásból kutatta a halálos betegségek túlélési esélyeit- értesült az MTI. A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem mellett a Debreceni Egyetem is tagja volt annak a konzorciumnak, ami a
a heveny hasnyálmirigy gyulladás, az agyi érkatasztrófa és a szívelégtelenség, mint kiemelt halálozási mutatóval járó betegségek túlélési esélyeit kutatta. A projekt eredményeként a laboratóriumokban és a betegágy mellett dolgozó szakemberek fogtak össze, és gyűjtötték a kórházakban a betegek adatait és mintáit. Ezeket a kutatók rendszerezték, és további vizsgálatoknak vetették alá.
A Stay Alive nevet viselő projekt szakmai vezetője, Hegyi Péter kiemelte: a kapott eredmények alapján a szakértők javaslatokat tudnak tenni a legveszélyesebb betegségek esetében a leghatékonyabb kezelés megválasztására.
a súlyos, akut, életet veszélyeztető betegségek a jelenleg alkalmazott orvosi beavatkozások mellett is elfogadhatatlanul magas, 30-50 százalékos halálozási aránnyal járnak. Az arány csökkentése az úgynevezett transzlációs medicina bevezetésével javítható; annak célja, hogy az alapkutatások és klinikai kutatások eredményei mihamarabb hasznosítóvá váljanak a betegellátásban is.
részletezte Hegyi Péter, a PTE Transzlációs Medicína Intézetének vezetője.
Transzlációs Medicina
A lényege, hogy az aktuális kutatási eredmények minél hamarabb visszajussanak a betegellátásba. A transzlációs medicina azokra a kérdésekre keresi a választ, melyek a betegellátás során merülnek fel. A rendszer multidiszciplináris jellegű, összehangolja a különböző tudományterületeket.
Hozzátette: a klinikai kutatások fontos részét képezi a betegadatok gyűjtése. Az akut agyérkatasztrófa, az akut hasnyálmirigygyulladás, illetve a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kapcsán több beteggel kapcsolatban állnak rendelkezésre ilyenek adatok, míg a működő betegregisztereken kívül három klinikai vizsgálat is elindult a heveny hasnyálmirigygyulladás témájában.
A projekt tudományos eredményei a klinikai gyakorlatban is hasznosíthatók, a betegek kórházi tartózkodásának rövidítéséhez, a halálozási mutatók javításához, végső soron pedig az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak a jövőben.