Bár a legtöbben még mindig egyszerűbb feladatokra használják a ChatGPT-t – például étkezési tervek készítésére vagy szövegek összefoglalására –, egyre nagyobb számban fordulnak hozzá emberek lelki vagy személyes problémáikkal is.
A jelenségre Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója hívta fel a figyelmet egy podcast-beszélgetésben. Mint elmondta, „egyre többen keresnek tanácsot egészségi, párkapcsolati vagy más személyes jellegű kérdésekben is” – és bár ez természetes fejlődési iránya a technológiának, komoly adatvédelmi aggályokat is felvet.
Jogilag védtelen vallomások
A hagyományos terápiás környezetben – legyen szó pszichológusról, orvosról vagy ügyvédről – az ügyfelek beszélgetései jogi védelmet élveznek. Ezeket nem lehet csak úgy bíróság elé vinni bizonyítékként, kivéve néhány törvényben szabályozott kivételt.
Ez azonban nem érvényes a ChatGPT-vel folytatott beszélgetésekre. Altman így fogalmazott Theo Von This Past Weekend című podcastjában, melyet a ladbible.com idézett:
„Ha beszélsz a ChatGPT-vel a legérzékenyebb dolgaidról, és aztán per vagy hasonló történik, minket akár kötelezhetnek arra, hogy kiadjuk ezeket az adatokat – és szerintem ez nagyon el van cseszve.”
Altman szerint ideje lenne jogilag is elismerni, hogy a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések is hasonlóan érzékeny információkat tartalmazhatnak, mint egy pszichoterápiás ülés.
„A magánélethez való jog nem állhat meg az emberi kapcsolatoknál – ki kell terjeszteni a gépekkel folytatott párbeszédekre is”
– mondta.
Egy új kor kihívásai
A technológiai vezető szerint a kérdés nemcsak etikai, hanem törvényi szempontból is sürgős megoldást kíván.
„Senki nem gondolt még ilyesmire egy évvel ezelőtt. Most viszont hatalmas kérdés, hogyan fogjuk ezt jogilag kezelni”
– nyilatkozta.
A probléma különösen a fiatalokat érinti, akik gyakran a ChatGPT-t használják érzelmi támaszként, legyen szó szorongásról, iskolai stresszről vagy párkapcsolati kérdésekről. Ennek megfelelően egyre sürgetőbbé válik annak tisztázása, hogy ezek a digitális vallomások milyen jogi státuszt élveznek – vagy épp nem élveznek.
Törlés vagy illúzió?
Jelenleg az OpenAI – a vállalat hivatalos szabályzata szerint – hozzáférhet a ChatGPT-felhasználók beszélgetéseihez a szolgáltatás fejlesztése vagy a visszaélések kiszűrése érdekében. A törölt beszélgetéseket ugyan elvileg 30 napon belül végleg eltávolítják, ám a vállalat fenntartja magának a jogot, hogy „biztonsági vagy jogi okokból” megőrizze azokat.
Vagyis valójában „nem igazán törlődnek” ezek a csevegések.
Per a háttérben
Az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések nem maradtak a filozófiai viták szintjén. Júliusban a New York Times és más felperesek pert indítottak az OpenAI ellen, azt követelve, hogy a cég „őrizze meg minden felhasználói adatnaplóját” a szerzői jogi eljárás részeként. A lap azt állítja, hogy az OpenAI az ő cikkeiket használta fel AI-modelljei képzésére, engedély nélkül.
A per is rávilágít arra, milyen komoly adatvédelmi és etikai dilemmákkal kell szembenéznie a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatoknak – különösen, ha az eszközeik egyre inkább „személyes segítőként” kezdenek működni.
Merre tovább?
Altman egyértelműen sürgeti a változást. Szerinte meg kell teremteni azt a jogi és etikai keretrendszert, amely garantálja a felhasználók bizalmát és védelmét. Mert ha a jövőben a terápiás beszélgetéseink egy algoritmussal zajlanak le, akkor a magánélet védelme nem lehet kevesebb, mint ha egy valódi ember ül velünk szemben.
„A magánbeszélgetések védelme nem lehet technológiai kérdés – ez alapjog”
– zárta gondolatait az OpenAI vezérigazgatója.
forrás: Propeller.hu