1925. január 29-én született a Kossuth díjas Kemény Henrik bábművész, a 20. század legnagyobb Vitéz László játékosa. 2025-ben centenáriumát ünnepeljük nemzetközi hírű vásári játékos életművének. A következő két évben több, egymásra épülő eseménnyel szeretné a Vojtina bábszínház megörvendeztetni a közönségét. 2023. január 28-án, a 98. születésnapon különleges eseménynek adott otthont a Szabó Magda pódiumterem: képregény-bemutatónak.
A Master-Lab Comics képregényeinek középpontjában híres magyarok állnak. Az első a Dos Diavolos (Ganxsta Zolee és Takács Vilkó) majdnem valós kalandjait meséli el, a második Egri Péter misztikus utazásait mutatja be. A harmadik füzet főszereplője Kemény Henrik bábmester, akinek többek közt Vitéz Lászlót, Hakapeszi Makit, Furfangos Frigyest és Süsüt köszönhetjük.
A füzet bemutatóján Láposi Terka, a Vojtina játszószínházának művészeti vezetője beszélgetett az alkotókkal, Mester Csabával, Tóth-Laboncz Attilával és György Zoltánnal

A beszélgetés a kályhától indult, ugyanis a közönség megtudhatta, hogy a képregény a kilencedik művészeti ág, illetve a magyar képregénytörténetről is szó esett, párhuzamot vonva aközött, hogy az 50-es, 60-as években a magyar képregények többnyire irodalmi adaptációk voltak, és a bábelőadások egy része is adaptáció. Itt szóba került a Füles című lap, ami az irodalmi művek képregényadaptációinak fő forrása volt.
A diskurzuson a Master-Lab Comics működésébe is bepillantást kaptunk, hogy mindig az érintettek hozzájárulását kérik egy-egy füzet elkészítése előtt, akivel aztán együtt dolgoznak a művön, így volt ez a zenészek és jelen esetben a Korngut-Kemény Alapítvány esetén is. Azt is elmondták, hogy már készülnek a következő részek.

A sorozatban igyekeznek a főhősökről alkotott képet hitelesen visszaadni, ezért is van az, hogy Tóth-Laboncz Attila a művészekkel egyeztetve találja ki a történetet, illetve Mester Csaba jelen esetben dokumentumfilmeket, archív fotókat és az Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig. Egy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe című életrajzi kötetet is tanulmányozta alkotás közben. Ezáltal a szereplők, mint a rokonok és a bábok, részletesen meg vannak örökítve, és könnyen felismerhetőek. Valamint Kemény Henrik szóhasználatát is sikerült megidézni a szövegbuborékokban.
Terka kiemelte, hogy jelen füzet azért is érdekes, mert a bábszínház is metaforikus képeken keresztül mesél, ahogyan a képregény médiuma, e tekintetben a két művészeti tevékenység hasonlít egymásra.

Csabára nagy hatással volt a Blankets – Takarók című életrajzi képregény. Így nem meglepő, hogy életrajzi, illetve élettörténeti témájúak a Master-Lab Comics kiadványai. Csaba és Attila még zenészként ismerkedtek meg kb. 3 évtizede, így az is érthető, miért zenészekkel kezdték a sorozatot.
Ami még különlegessége jelen füzetnek, hogy ez hozta össze a három alkotót, mivel Csaba már évek óta rajzolt Kemény Henrikről, aki számára egy szuperhős volt. Az eredményt látva Terka úgy fogalmazott, hogy minden oldalból árad a tisztelet Kemény Henrik emléke iránt. Visszatérő elem Heni bácsi beszélgetése a bábjaival, akik válaszolnak neki, erre azért volt szükség, mert igyekeztek azt a dokumentumfilmes hatást elkerülni, azaz hogy egy személy beszél végig az olvasóhoz, ami képregényben nem működik.

A beszélgetés végén képeket vetítettek a regényből. Terka bejelentette, hogy Vitéz László bábmúzeum fog nyílni Debrecenben, legkésőbb 2025-ben, a mester születésének 100. évfordulójára.
A közönség soraiban fiatalok és idősek mellett leendő bábművészek is jelen voltak, akiket érdekelt a nagy előd élete.

A helyszínen lehetett vásárolni a képregényből, illetve dedikáltatni is azt. A negyven oldalas, színes borítós, fekete-fehér rajzokkal készült „Folytatólagos előadás”, főszerepben Kemény Henrik, a bábok mestere című képregény már kapható. Lehetséges, hogy áprilisban, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpiára angol nyelven is megjelenik.
A bemutató után 10 perces szünetet és szellőztetést követően Az elátkozott malom című bábelőadást láthatta a közönség a Blattner- és Kemény Henrik díjas, világhírű Vitéz László játékos Pályi Jánostól. Pályi János már 40 éve végzett az Állami Bábszínház bábszínészképző stúdiójában.

A 45 perces Vitéz László-előadásra már családok érkeztek gyerekekkel, így a közönség átlagéletkora lejjebb csúszott. A műsor arról szólt, hogy a molnár mester malmát megszállják az ördögök és a szellemek, amik nem engedik megőrölni a búzát, ezért a molnár megkéri Vitéz Lászlót, zavarja el az ördögöket és a szellemeket, és őröljön meg egy zsák búzát a malomban. Teszi ezt a közönség segítségével, kérdezi, énekelteti és tapsoltatja a jelenlevőket, illetve olyan aktualitásokat is belevisz, mint a rezsicsökkentés.
A bábelőadás végén Pályi János a tapsot nem magának, hanem Kemény Henriknek és a Korngut-Kemény Alapítványnak kérte, majd Vitéz László bátorságkártyákat osztott a gyerekeknek.

Hozzászólások