Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 67. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepséget rendezett 2023. október 23-án a Kölcsey Központban. Ünnepi beszédét követően Papp László polgármester adta át a város idei Boncz László-, Csokonai-, Dóczy Gedeon-, Hajós Alfréd- és Hatvani-díjait.
Az ünnepi közgyűlés nyitányaként a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen színművészeinek előadásában láthattuk az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére készített, Mécsesszemű remény című ünnepi műsort. Az előadásban közreműködtek: Varga Klári Jászai Mari-díjas művésznő, Dargó Gergely, Kiss Gergely Máté, Szabó Krisztián és Papp István. Az archív felvételekből szerkeszett kisfilmet Jóvér Csaba, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen vizuális tervezője készítette.
Ezt követően a Debreceni Egyetem rektora, prof. dr. Szilvássy Zoltán köszöntője hangzott el. Mint elmondta, a nemzet egységének itt a régióban egy nagyon sajátos eleme a város és az egyetem kapcsolata. Az egyetem nagyon sokat köszönhet a városnak: többek között a létét, s azt, hogy virágzott a továbbiakban. Intézmények általában úgy szoktak egymásra találni, hogy a vezetőik összebarátkoznak, s ezután intézményesül ez a bizalom. A város és oktatási intézményrendszere esetén 500 éves ez a bizalom melynek nyomán csak a nagyon szorosan együttműködés a tennivaló. Szilvássy Zoltán kiemelte: a Debreceni Egyetem tiszta szívvel ajánlja fel „életét és vérét” hazájáért és városáért, s megköszönte a város polgármesterének azt az együttműködést és barátságot, amely különleges perspektívát ad a város legnagyobb oktatási intézményének.
Papp László polgármester megköszönte a Debreceni Egyetem rektorának azt, hogy szót ejtett a város és az egyetem nagyszerű kapcsolatáról, s azt, hogy a város és az egyetem így most együtt ünnepelhet – különös tekintettel arra, hogy 1956. október 23-án az egyetemi diákság nagy szerepet játszott abban, hogy Debrecen méltó legyen az 1848-49-es hagyományaihoz, ahhoz a szabadságeszméhez, amely 1849-ben is vezértelte a várost, s befogadta Magyarország kormányát. 1956-ban pedig az országban elsőként indította útjára a küzdelmet a magyar szabadság kivívásáért.
Papp László ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „Debrecen több tekintetben is különleges szerepet tölt be nemzetünk történelmében, hiszen nagy forradalmaink szorosan összefonódnak városunk polgárainak szabadságszeretetével. Amikor megemlékezünk a 67 évvel ezelőtti ősz történéseiről, akkor debreceniként legyünk büszkék arra, hogy a debreceni diákok tüntetése és felvonulása volt 1956. október 23-án a forradalmi események nyitánya. Az akkori debreceni egyetemisták voltak az elsők az országban, akik október 23-án reggel tüntetésre gyülekeztek az egyetem központi épülete előtti téren, miután elkészítették 20 pontból álló politikai követeléseiket. Ők voltak az elsők az országban, akik délelőtt rendezett sorokban vonultak a belvárosba, ahol a következő órákban egyesültek a középiskolások, munkások, hivatalnokok és más szellemi tevékenységet végző tüntetők tömegével. Ezt követően a diákok küldöttsége megkísérelt tárgyalni a helyi kommunista pártvezetéssel, majd Görbe János, a Csokonai Színház művésze a Perényi utcai pártszékház erkélyéről, az ott tüntető több ezer ember előtt elszavalta Petőfi Sándor A nép nevében című versét.
1956 októberében diákok és művészek, munkások és értelmiségiek együttes erővel, de békés úton, fegyverek nélkül igyekeztek változást elérni a diktatúrával szemben, a szovjet hadsereg fenyegető árnyékában. Mint ahogy az első tüntetés is itt zajlott az országban, úgy mindenkor megrendülten gondolunk arra, hogy az országban először itt, Debrecenben adta ki a tűzparancsot az Államvédelmi Hatóság a fegyvertelen tömegre, és október 23-án, délután 4 óra tájban eldördült az ország első sortüze a Kossuth utcán. Két halálos áldozata és mintegy harminc sebesültje volt az ÁVH aljas és brutális fellépésének. A debreceni ’56-os események áldozatai előtt tisztelgünk azzal az emlékművel, amelyet a forradalom 60. évfordulóján a Kossuth utcán, a Csokonai Színház épülete mellett helyeztünk el.
1956. október 23. a hazaszeretet, a szabadságvágy és a jövőbe vetett hit győzelme volt Debrecenben is, ahol először emelték magasba az utcára vonuló emberek a szabadság nemzeti színű zászlaját.
Ahogyan 1956-ban, a forradalom napjaiban Magyarországra figyelt a világ, sőt, a szabadságharc leverésének napjaiban, valamint az azt követő hónapok, évek terrorja idején is megrendülve és tisztelettel gondoltak a magyarokra a világ demokratikus részeiben, úgy ezekben a mostani hetekben szintén nagyobb figyelem irányult ránk. Hiszen amikor nem is egy, hanem két magyar Nobel-díjast ünnepelhettünk, amikor a magyar tehetséget, a magyar tudást jutalmazza a nemzetközi tudományos élet, akkor – merjük kimondani – még jobb érzés magyarnak lenni, mint máskor!
A mai napon pedig – ezt szintén merjük büszkén vállalni – még jobb érzés debreceninek lenni! Ugyanis olyan debreceniek többek között irodalomtudós és muzeológus, pedagógus és szociális szakember, orvos és egészségügyi dolgozó, művész és sportoló szakmai tevékenységét és emberi teljesítményét ismerjük el, akik vezetőkként vagy munkatársakként nemcsak szakmájuknak, nemcsak maguknak és közvetlen környezetüknek, hanem városunknak is hatalmas szolgálatot tesznek, olyan szolgálatot, amely kivívta Debrecen polgárainak elismerését. Amikor ma, a nemzeti ünnepünkön nagyszerű debreceniek teljesítményét ismerjük el Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd-, Boncz László- és Dóczy Gedeon-díjakkal, amikor ma az ő tevékenységük van a figyelmünk fókuszában, akkor gondoljunk csak arra, hogy hány héten, hónapon vagy éven keresztül dolgoznak az itt ülők kitartóan, de a város közösségének figyelme nélkül. Gondoljunk arra, hogy a mai elismerésük mögött mennyi felkészülés, mennyi következetes munka, hány átvirrasztott éjszaka, vagy mennyi áldozat és lemondás áll. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy megbecsüljük a tudást, a kitartást, a közösségért tevékenykedő életutakat.
A hagyományok szerint a város október 23-án azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, a környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet, valamint a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása, az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés, valamint a köznevelés területén.
Debrecen Város Boncz László-díját a közgyűlés a gyermekvédelem, gyermekjólét, a szociális alapszolgáltatások és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások, továbbá az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségfejlesztés területén a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozhat. A díjat ebben az esztendőben a szociális alapellátásban végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége, áldozatos munkája elismeréseként Figeczki Tamás, az Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztő Központ debreceni központvezetője, valamint Rózsahegyiné Juhász Éva, Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja civil szervezetekkel foglalkozó koordinátora, a Hajdúdorogi Főegyházmegye cigánypasztorációs referense kapta.
Debrecen Város Csokonai-díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselő testülete a kulturális élet területén, különösen a közgyűjtemény, a közművelődés, a művészetek, a társadalomtudományok terén maradandó értéket teremtő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományoz. A közgyűlés döntése alapján ebben évben a jazz zene területén végzett maradandó értéket teremtő kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Debrecen Big Band, valamint a muzeológia területén végzett maradandó értéket teremtő, kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Fodor Éva Irén, a Déri Múzeum főmuzeológusa részesül Csokonai-díjban.
Az elismerést a Debrecen Big Band képviseletében Daróczi László zenekarvezető és Hüse Gergő alapító tag, szaxofonos vette át.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a köznevelés területén végzett kimagasló, elhivatott oktatói, pedagógiai, nevelői, vezetői munka, vagy az ahhoz kapcsolódó, azt segítő, kiemelkedő tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozhat Dóczy Gedeon-díjat, melyet idén az egyházi nevelés és oktatás területén végzett elhivatott munkája és értékeket teremtő életműve elismeréseként Géczy Mária Erzsébet, a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium iskolanővére, illetve a szakképzés érdekében végzett kimagasló vezetői munka és értékeket teremtő oktatói, nevelői tevékenysége elismeréseként Nagyné Oláh Katalin, a Debreceni Szakképzési Centrum Beregszászi Pál Technikuma és Kollégiuma igazgatója, tanára vehette át.
A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerés kimagasló sportteljesítmény, kiemelkedő testnevelő tanári, sportvezetői, edzői, a versenysportban, a szabadidősportban, az utánpótlás-nevelésben, a testnevelés vagy a diáksport terén végzett magas színvonalú munka, maradandó értékeket teremtő tevékenység, életmű elismeréseként adományozható.
Ebben az évben az atlétika és a labdarúgás területén végzett kiemelkedő testnevelő tanári, edzői, sportvezetői munkássága elismeréseként Csapó Lajos volt válogatott atléta, utánpótlásedző; a kardvívósportért végzett kiemelkedő edzői, sportvezetői munkássága elismeréseként Dávid László, a DEAC vívószakosztályának vezetőedzője, illetve a labdarúgás területén végzett kiemelkedő sportvezetői munkássága, edzői életműve elismeréseként Makray Balázs testnevelő tanár, edző részesült Hajós Alfréd-díjban.
A Debrecen Város Hatvani-díja elismerést a közgyűlés a város fejlesztése érdekében a természettudományok, az egészségügy, a szociális tevékenység, az urbanisztika, a városfejlesztés területén maradandó, a jövőt megalapozó, értéket teremtő kiemelkedő munka, tudományos tevékenység, valamint életmű elismeréseként adományozza. Idén a közgyűlés döntése alapján az orvostudomány területén végzett kiemelkedő tevékenysége, a jövőt megalapozó, maradandó értéket teremtő tudományos munkája elismeréseként Prof. Dr. Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának klinikaigazgatója és prof. dr. Illés Árpád, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet, Hematológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részesült Hatvani-díjban.
Forrás: Debreceni Városháza Sajtó