A Debreceni Törvényszék 2026. március 18-án megtartott tárgyaláson elutasította a perújítást abban a büntetőügyben, amelyben egy nőt 90 rendbeli emberölés előkészületével és zaklatással vádoltak.
A korábban megállapított ítélet lényege szerint a vádlottal szemben számos alkalommal indult, illetve folyt büntetőeljárás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen, a Miskolci Törvényszéken terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekménnyel fenyegetés elkövetésének vétsége, a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen büntetőügyben elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntette miatt. Ezen eljárások során a vádlott többször került kapcsolatba a nyomozás során eljáró rendőrökkel, az ügyeiben eljáró bírókkal, ügyészekkel, továbbá igazságügyi szakértőkkel. A vádlott elektronikus üzenetekben, illetve az írásbeli beadványban több, magas beosztásban szolgálatot teljesítő rendőrt, valamint ügyészeket, bírókat, köztük a Miskolci Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla bíráit, illetve hozzátartozóikat azzal fenyegette, hogy gyógyszeresen kezelni kell őket, tilos őket megetetni, a gyógyszerkezelésüket addig kell folytatni, amíg meg nem halnak.
A vádlott 2022. május 18-án két fiktív email címről, magát ügyésznek kiadva a Debreceni Rendőrkapitányság ügyeleti email címére üzenetet küldött, amelyben a magyar állampolgárokhoz és külföldiekhez intézett felhívást a magyar miniszterelnök, az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter, valamint családtagjaik megölésére. Az elektronikus levelekben a vádlott leírta, hogy milyen módszerrel kell elkövetni az emberöléseket.
A Debreceni Törvényszék a vádlottat még 2024. február 21-én 90 rendbeli emberölés előkészületében és zaklatásban mondta ki bűnösnek, ezért őt 2 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
A törvényszék ítélete ellen akkor az ügyészség a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.
A benyújtott fellebbezésekre tekintettel a Debreceni Ítélőtáblán indult eljárás, majd a Kúria 2024. július 31-én meghozott végzésével a Debreceni Ítélőtábla bíráit a büntetőügyből kizárta és az eljárás lefolytatására a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki. A Szegedi Ítélőtábla 2025. január 9-én a Debreceni Törvényszék ítéletét helybenhagyta.
A jogerős döntéssel szemben az elítélt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészségre 2025. február 1-jén perújítási indítványt terjesztett elő és perújítási okként azt jelölte meg, hogy beszámítási képessége vonatkozásában újabb dokumentumot szerzett be. A Szegedi Ítélőtábla az ügyben 2025. június 11-én tanácsülést tartott és a terhelt javára az általa előterjesztett indítvány alapján perújítást rendelt el.
A megismételt büntetőeljárásban a Debreceni Törvényszék a büntethetőséget kizáró okok valamelyikének fennállása körében folytatott le bizonyítást, amely azonban nem támasztotta alá a perújítási indítványban foglaltakat.
A perújítás elutasításával a korábbi jogerős ítélet maradt hatályban.
A végzéssel szembeni jogorvoslati nyilatkozatra az ügyvéd három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, az ügyészség tudomásul vette a döntést, amelyet az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott részére a bíróság hirdetményi úton kézbesít.
Forrás: Debreceni Törvényszék