Európába érkezett a majomhimlő

Photo by Bernd Dittrich on Unsplash.

Az Afrikára jellemző majomhimlő vírus okoz fertőzéseket a nyugati világban, de ebből előreláthatólag nem lesz akkora járvány, mint a koronavírusból.

Nem hasonlítható a COVID-19-hez, nem várhatóak komoly esetszámok, mert ez egy emberről-emberre nehezen terjedő fertőzés.

A terjedés módja, mintázata és a forrás egyelőre nem, vagy csak részben ismert. Így az átlagember számára ez csak egy érdekes hír és egy újabb példa, hogy a modern világban mennyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek is.

Május 19-én kiderült, hogy az egyelőre ismeretlen forráshoz köthető majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg nyolc európai ország szerepel az érintettek listáján Anglián kívül (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Svédország, Franciaország, Hollandia, Németország és Belgium). A helyzet különlegessége, hogy egy tipikusan a trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző zoonózisról van szó, melyet általában behurcolt esetek formájában láthatunk máshol.

Tipikusan állatról emberre terjedő fertőzés, legvalószínűbb természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus.

Állatról a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel való érintkezéssel terjed. Testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet ám semmiképp se keverjük össze a COVID-19-nél megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel.

A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás stb. A kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak.

Célzott gyógyszeres terápia nincs, de vakcina van.

És a legfontosabb – a rendkívüli figyelem ellenére egy emberről-emberre nehezen terjedő vírusról van szó, a szakértők nem számítanak számottevő esetszámnövekedésre. Olvasható Dr. Kemenesi Gábor Facebook-oldalán.

Forrás: Dr. Kemenesi Gábor

Exit mobile version