Szóba került Orbán Viktor és Matolcsy György kapcsolata is.
Ismét Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető a gyermekvédelmi törvénnyel nyitott, melyről elmondta, hogy
be kell tartatni és meg kell védeni a nemzetközi viták közepette. A kormány meggyőződése, hogy európai színtéren is érdemes ezt a vitát megvívni. Azért is, mert az elmúlt hetekben sajnálatos módon egyre nagyobb számban napvilágra került gyermekbántalmazási esetek igazolják, hogy szükség van a gyermekvédelmi törvényre és a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintésére, ami most is zajlik.
A miniszter kiemelte, hogy a kormány szerdai ülésén Varga Judit igazságügyi miniszter beszámolt annak az ellenkérelemnek a tartalmáról,
amelyet az Európai Unió bíróságához a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásban nyújtott be.
A gyermekvédelmi törvény módosításai szerinte, „józan” módosítások lesznek, ami akár az ellenzék számára is elfogadható lesz.
Természetesen több újságírói kérdés is érkezett a tárcavezetőhöz Matolcsy György jegybankelnök tegnapi parlamenti beszéde kapcsán, melyben
élesen bírálta a kormányt- külön kiemelve, hogy amikor „kormányt” mond, akkor Orbán Viktort érti alatta- azért, mert szerinte negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, amit még 2021-ben kezdett el.
Gulyás Gergely a beszéd kapcsán elmondta, hogy a kormányfő és Matolcsy rendszeresen egyeztetnek, a héten is találkozni fognak. Szerinte,
filozófiai különbségek vannak Orbán Viktor és a jegybankelnök között az infláció okát illetően. Az fel sem merült, hogy elmozdítsák pozíciójából Matolcsy Györgyöt.
A magyar, alapítványi kézben lévő egyetemek uniós forrásainak megvonása Gulyás szerint nem más, mint
egy magyarellenes, faji alapú bosszú.
Később finomította szavait, miszerint kulturális értelemben használta a magyarellenességet. A Magyar Orvosi Kamara kapcsán érkezett kérdésre elmondta, hogy a MOK kiüresítése azoknak az orvosoknak lesz jó, akiket- szerinte- fenyegetett a kamara. Egy levélre hivatkozva említette többször is az új ügyeleti rendszer miatti fenyegetéseket, de konkrétumokat többszöri újságírói kérdésre sem volt hajlandó elárulni.
A svéd-finn NATO-csatlakozásról a kormány tervei szerint még ebben a hónapban döntés születik, bár a tárcavezető hozzátette, hogy azt nem igéri, hogy mindez a március 20-i kormányülésen meg is fog valósulni.