Az utóbbi időben elterjedt az a nézet, miszerint ez a rendszer felel az aszályért Kelet-Magyarországon.
Több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara leállítja az érintett körzetekben a jégkármérséklő rendszert– olvasható a NAK honlapján megjelent közleményben. Kifejtik, hogy egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint
az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.
A NAK a fenyegetőzőkkel szemben megteszi a feljelentést.
Ezzel egyidejűleg – munkavállalói testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a jégkármérséklő rendszert. Ez azt jelenti, hogy a NAK több területen nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is veszélyezteti.
Hangsúlyozták, hogy tudományosan bizonyított, hogy
a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.
Hozzátették, hogy a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, hiszen a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa több országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát.
A jégkármérséklő rendszerrel a kamara számításai szerint évente több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Amikor nem működött a rendszer 72 ezer hektárnyi területet ért jégkár, mígy tavaly ez a szám 39 ezer volt.