A megyeszékhelyeken csökkent a népesség, a kisebb települések gyarapodtak. A tágabban vett debreceni vonzáskörzetben Hajdúsámson, Bocskaikert, Hajdúbagos és Ebes 1-5 százalékos népességbővülést ért el egy év alatt. A szóban forgó településeken az eladásra kínált használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára pedig 5-39 százalékkal 257-350 ezer forintra nőtt tavaly január óta.
A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el az elmúlt egy évben, ez lényegében az egész országra jellemző – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében.
Lakosok, városok és települések
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta:
„az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentéseket is magában foglalja.”
Debrecenben a népesség 0,6 százalékkal csökkent 2020 és 2021 januárja között.
A tágabban vett debreceni agglomerációhoz tartozó települések közül Bocskaikert lakossága egy év alatt majdnem 5 százalékkal nőtt, így meghaladta a 3800 főt 2021 elején. Az eladásra kínált használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára idén májusban 332 ezer forintot tett ki, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg. A debreceni agglomerációs települések közül népességgyarapodást ért el többek között Hajdúbagos, Hajdúsámson és Ebes, ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 17-39 százalékkal 257-350 ezer forintra nőtt.
Mi vár a piacra?
Balogh László elmondta azt is, hogy a karanténhatás is hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések népszerűségének növekedéséhez: a járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt. Emellett a korábban megkezdett családiház-építkezések befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben.
Az árak alakulásáról azt mondta, hogy a megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége saját méretükhöz képest viszonylag alacsony mértékben csökkent, ezért bőven maradt kereslet. Az agglomerációs települések pedig jellemzően olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig az előbbiek mellett extra keresletet és áremelkedést generált.
Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac. Mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek köszönhetően.
Forrás: ingatlan.com