Nem túlzás azt mondani, hogy fontossága-forgalmassága ellenére a debreceni Petőfi tér és környéke a város egyik szégyenfoltja. Az aluljáróban szörnyű alakok, a főút egyik és másik oldalán még szörnyűbb alakok, akik ordibálnak utánad, hogy „Aggyámá egy cigit!”. A Varga utca végén, a börtön környékén a cellák felé napközben is ordibáló rokonok, a környékbeli kocsmákban nagyon sz.r arcok, ha bemész a trafikba cigiért, akkor befelé menet, s kifelé jövet is felkínálja magát egy-egy pillangónak nem annyira nevezhető prosti…
Zajlik mindez a város egyik kapujában, hosszú évek óta, (szinte mindenki részéről) néma és könnyes, néha dühös beletörődéssel. Nyilvánvalóan fáj ezt a jelenséget beismerni, az arrafelé uralkodó viszonyokat viszont kár szépíteni.
Az ország másik végéből a város ezen kapujába érkezve iszonyatos a csalódás: leszáll valaki a vonatról Debrecenben, fogadja egy köpedelem vasútállomás, egy riasztó környék, kurtizánok, szörnyű alakok.
Debrecent csak ebből a szegletéből ismerve nagyon nehéz megérezni a Hal köz, a Nagyerdő, a Békás-tó, a Kossuth tér, a szökőkutak, cukrászdák, teraszok hangulatát.
Legyünk korrektek: ez nem debreceni sajátosság. A közlekedési csomópontok, pályaudvarok sajnos hajlamosak vonzani a mocskot, elég csak a régi KÖKI-re gondolnunk. Azt is érdemes hozzátenni, hogy általában amikor valami megújul, megszépül, megtisztul, gondozzák, felügyelik, felelős gazdaként őrzik az újnak szépségét, akkor szerencsés esetben ezek – a társadalom számára csekély hasznot termelő – elemek is el szoktak tűnni a környékről.
Mindebből kiindulva tehát joggal bízhatunk abban, hogy a temérdek pénzből megépülő új pályaudvar ismét visszaadja a Petőfi tér környékének méltó rangját, s még az is benne van a pakliban, hogy a rosszéletű lúzerek és kurtizánok helyét újra labdázó gyermekek, sakkozó nagyapák foglalják majd el.
Ha mindez így lesz, az mindenki örömére szolgál majd. A rendkívül aggasztó kérdés csupán az, hogy utána hol ver újabb tanyát a most arrafelé pulzáló söpredék.
SKB
A témához kapcsolódó hírünket ITT találják.