Magyarország nem tudja elkerülni az amerikai vámsokk negatív következményeit, mivel nagyon nyitott gazdaságról beszélünk – állapítják meg a BNP Paribas elemzői, akik a magyar gazdaság kilátásairól készítettek friss jelentést az aktuális vámtételek fényében. Kiemelik: a Magyarországot érintő effektív amerikai vámok a március végi 1,4%-ról mára 18,8%-ra emelkedtek. A Portfolio elemzésének rövidített változata.
A BNP Paribas közgazdászai azzal kezdik elemzésüket, hogy a magyar gazdaság 2024 második és harmadik negyedévében technikai recessziót élt át, de az év egészében mérsékelt, 0,5%-os GDP-növekedést könyvelhetett el. 2025 I. negyedévében a növekedés váratlanul 0,2%-kal csökkent negyedév/negyedév viszonylatban.
Mindezek alapján friss prognózisukban azt jelzik előre, hogy a magyar gazdaság idén 0,9%-os növekedésre lesz képes, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint a megelőző előrejelzés. Az elemzők a növekedési előrejelzés rontását Donald Trump amerikai elnök által elindított vámsokkal magyarázzák.
Ez ugyanis szerintük rövid távon az export visszaesését és a beruházási projektek elhalasztását eredményezheti. Ennek ellenére a növekedés 2025-ben várhatóan szerény mértékben javul 2024-hez képest – írták.
Az idei GDP-növekedés némiképp jobb lehet a tavalyinál, ezt elsősorban a háztartások fogyasztása segíti. Ez utóbbi tényező pedig azzal függ össze, hogy az infláció fokozatosan csökken, ezzel párhuzamosan erősödnek a bérek – vélekednek az elemzők.
Az ország ellen már most is túlzottdeficit-eljárás folyik, ezért az EU-val szembeni kötelezettségvállalások részeként ki kell igazítania államháztartását (Magyarországnak négyéves határidővel) – teszik hozzá.
Érdemes ezen a ponton megemlíteni, hogy a túlzottdeficit-eljárásban egyelőre elégedett az Európai Bizottság, hogy Magyarország tartja a korábban vállalt kiigazítási pályát, amelyet az is segít, hogy Magyarország aktiválta azt a záradékot, amely könnyebbé teszi a védelmi kiadások növelését.
Azzal számolnak a bank közgazdászai, hogy a magyar gazdasági növekedés 2026-tól várhatóan felgyorsul, de valószínűleg a hosszú távú trend (2010-2019: 2,9%) és a középtávú potenciál (az IMF becslése szerint 2,8%) alatt marad. Az export tekintetében kedvező lehet, ha a német gazdaság a kilátásba helyezett élénkítési csomagok hatására magára talál. A német védelmi és infrastrukturális gazdaságélénkítési terv (1000 milliárd euró 12 év alatt) hatásai kedvezőek lehetnek a közép-európai országok számára – írták.
Bizonyos ágazatok, mint például a fegyvergyártás, a gépgyártás és az elektromos berendezések, kétségtelenül növekedni fognak a következő években, akárcsak az építőipar. A gazdaságélénkítési terv végrehajtása azonban időbe telik, és hatásai valószínűleg csak 2027-től lesznek láthatóak – vetítik előre.
A magyar állami beruházások volumene nagyban függ az uniós forrásoktól – teszik hozzá.
Arról is megemlékeznek az elemzők, hogy az infláció mérséklődik, többek között a kormány élelmiszerinflációval szembeni fellépésének köszönhetően. 2025-ben az átlagos infláció az év eleji magas számok miatt valamivel magasabb lesz, mint 2024-ben. A 3%-os inflációs célhoz való visszatérés 2027-ben várható – fogalmaznak.
Magyarországon az amerikai vámok átlagos effektív vámtétele a 2025. március végi 1,4%-ról mára 18,8%-ra emelkedett.
- Az Egyesült Államokba irányuló jármű- és alkatrészkivitelre 25%-os vámot vetnek ki;
- az acélra és az alumíniumra kivetett vám június 4-én 50%-ra emelkedett.
- A többi exportált árura 10%-os vámtétel vonatkozik.
- A tényleges vámtétel tovább emelkedhet 25,8%-ra, ha a kölcsönös vámtételt 20%-ra emelik. A gyógyszeripari és az elektronikai ágazat is Donald Trump kormányának célkeresztjébe kerülhet. Ezek teszik ki az Egyesült Államokba irányuló magyar export 16%-át – folytatják az elemzést, bemutatva, hogy miért is veszélyes a magyar gazdaságra az amerikai elnök kereskedelempolitikája.
Majd úgy folytatják a közgazdászok, hogy „Közép-Európában Magyarország az egyik leginkább kitett ország a kereskedelmi sokknak, mivel nagyon nyitott gazdaságról van szó”. A 2022 és 2024 közötti időszakban az áruk együttes exportja és importja átlagosan a GDP 154,8%-át tette ki (csak az export esetében 77,1%). Igaz, az Egyesült Államokba irányuló export aránya alacsony (az összes export 4,1%-a és a GDP 2,9%-a 2024-ben), de tekintettel a Németországgal fennálló kereskedelmi kapcsolat fontosságára (az export 25,1%-a 2024-ben és a GDP 17,5%-a irányul oda), Magyarországot közvetve és a régió más országainál markánsabban érinti a sokk – állapítják meg.
Külön szólnak arról is az elemzők, hogy a globális kereslet jelenlegi lassulása mellett, és mivel valamennyi kereskedelmi partnert érintik az amerikai vámintézkedések, az exporttermékek számára csak korlátozottan tud egy-egy nyitott gazdaság új értékesítési lehetőségeket találni.
Magyarország a gépek és szállítóeszközök gyártására specializálódott, amelyek 2024-ben átlagosan az ország teljes exportjának 55,5%-át tették ki. Magyarország 2000-es évek óta elért németországi piaci részesedésnyeresége ebben a szegmensben némileg erodálódhat Kína javára – figyelmeztetnek.
Másik oldalról viszont fontos kapcsolódás van Kína és a magyar gazdaság között – ismerik el az elemzők. Kína a közvetlen külföldi befektetések (FDI) tekintetében is Magyarország egyik legfontosabb partnerévé vált. Közép-Európában Magyarország kapta a kínai közvetlen külföldi befektetések legnagyobb részét, elsősorban az autóiparban. Ez része annak a stratégiájának, hogy kulcsfontosságú szereplővé váljon az elektromos akkumulátorok és elektromos járművek gyártásában. Magyarország stratégiája középtávon a közvetlen külföldi befektetések ösztönzésére irányul – foglalják össze, majd megemlítik, hogy Magyarország továbbra is vonzó célpont a közvetlen külföldi tőkebefektetések számára.
Összességében az elemzők kiemelik, hogy rövid távon a vámintézkedések negatív hatása érvényesülhet. Rövid távon még esetleg kompenzáló tényezőként hathat az EU védelmi kiadásokra vonatkozó új mentesítési szabályrendszere. Az ország, más tagállamokhoz hasonlóan, aktiválta a védelmi kiadásokra vonatkozó mentességi záradékot, amely lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokat 4 éven keresztül évente a GDP legfeljebb 1,5%-ával kivonják a költségvetési szabályok alól – emlékeztetnek.
Forrás: Portfolio