Ilyen volt a Magyar Kultúra Napja Debrecenben

1989 óta minden év január 22-én, Kölcsey Ferenc 1823-ban alkotott Himnuszának keletkezése napján ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Ezért nem véletlen, hogy a debreceni Csokonai Színházban ez alkalommal rendezett díjátadón és gálaesten a házigazda szerepét betöltő Vranyecz Artúr színművész költőnk Kölcsey Kálmánhoz írott Parainesiséből vett idézettel kezdte mondandóját: „Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel”, majd köszöntötte az est díszvendégeit és népes közönségét.

Az esten részt vett Papp László, Debrecen polgármestere, Kósa Lajos miniszter, meghívott vendégként jelen volt Dmitrij Baranov, az Oroszországi Konföderáció Debreceni főkonzulja, valamint Bíró Rozália, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora. A házigazda után Papp László polgármester is Kölcsey-idézetekkel kezdte ünnepi beszédét, s a Mohács című alkotás kapcsán felhívta a figyelmet a múltra a jelenből és a jövőből visszatekintő perspektíva fontosságára. Ugyanakkor hangsúlyozta: az e napon, január 22-én keletkezett Himnusz is a jövőre irányuló törekvés egyik költői megfogalmazása, amely lehetővé teszi egy nemzet számára a saját identitása megformálását. Debrecen városának különösen kedves a Himnusz szerzője, hisz Kölcsey hosszú éveket töltött tanulással a cívisvárosban, s Debrecenben őmiatta is nagyon lényeges nemcsak a magyar kultúra ápolása, de a határon túl élő nemzettársainkkal való kulturális kapcsolattartás is. Az a misszió, amelyet nagyon erősen képvisel a városunkban mind a Csokonai Színház, mind pedig a Kodály Filharmónia. E tényezők miatt nem véletlen, hogy Debrecen 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa kíván lenni, s ha ez sikerül, a városnak – tudtuk meg a polgármestertől – különleges ajándékban lehet része. Az Országos Széchenyi Könyvtár vezetősége ugyanis megígérte, hogy amennyiben Debrecen elnyeri a megtisztelő címet, 2023-ban, azaz a Himnusz születésének 200. évfordulóján ide kerül a költemény eredeti kézirata.

Kósa Lajos miniszter a polgármester szavaihoz kapcsolódva szélesebb kontextusba helyezte a kultúra fogalmát. Mivel kultúra nélkül nincs ember, nincsen emberi lét, minden nemzet kiemelkedő feladata ennek széles körű ápolása. A kultúrán tehát nemcsak a „magas kultúrát” kell érteni, hanem a testkultúrától kezdve a szélesebb rétegek számára befogadható ágazatokat is. Debrecen pedig ebben is példát mutat: a kulturális fővárosért benyújtott pályázatunk abban már biztosan nyert, hogy jelzi: itt mindenki által fogyasztható kulturális élet zajlik, a társadalom minden szegmensére kiterjesztve. Az ünnepi esten a miniszter egy kezdeményezésének is hangot adott: a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány számára ettől kezdve minden évben 600 000 Ft-ot azért fognak elkülöníteni, hogy ezzel az összeggel fiatal, harmincöt év alatti művészeket támogassanak ösztöndíj formájában.

A miniszter által említett Alapítvány 1991 óta működik, s hagyományosan a Magyar Kultúra Napján adja át alkotói ösztöndíjait és a Debrecen Kultúrájáért Díjat/Díjakat. Dr. Duffek Mihály, az alapítvány elnöke, valamint Papp László polgármester az idei rendezvényen hat alkotói ösztöndíjat osztott ki. Elismerésben részesült Falvai Balázs okleveles építész, Gellén Fanni egyetemi hallgató, Dr. Lajtos Nóra irodalomtörténész, író, költő, Nagy Sándor Zoltán grafikusművész, tanár, Dr. Reszegi Katalin nyelvész, egyetemi adjunktus, Ujvárosi Andrea énekművész, mesteroktató, operanagykövet.

Az alapítvány idén két Debrecen Kultúrájáért Díjat ítélt oda. Az egyikben Ráckevei Anna színművész, a Csokonai Színház igazgatója részesült, aki a díjat megköszönve egy saját, nagylelkű felajánlásának is hangot adott. „Mesteremberek” címen létrehoz egy díjat, amelyet ezen túl minden évben egy kiemelkedő, nem színész státuszú színházi embernek fog átnyújtani 50 000 Ft értékben. A másik díjazott Alexáné Kardos Ildikó lett, aki hegedűművészként, koncertmesterként jelenleg is Nagyváradon vendégszerepel, így díját helyette a fia vette át.

A köszöntő beszédek és a díjátadó után Vranyecz Artúr felvezette az est második részét: a gálaműsort. A műsor keretében Debrecen büszkeségei nyújtottak át egy kulturális csokrot a közönség számára. A Hajdú Táncegyüttes, a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsorban is jeleskedő Pendely Énekegyüttes, valamint hét „csokonais” színművész: Mészáros Ibolya, Vékony Anna, Janka Barnabás, Miske László, Csikos Sándor, Garay Nagy Tamás és Papp István egymást váltva érkezett a színpadra. Részünk lehetett szóló- és csoportos táncban, szólóénekben és kórusban előadott népdalokban, hallgathattunk klasszikus szerzőktől – Tóth Árpádtól, József Attilától, Ady Endrétől, Nagy Lászlótól -, valamint egy kortárs költőtől, Dékány Dávidtól költeményeket a színművészek előadásában. S természetesen a Himnusz eléneklése és elszavalása sem maradhatott el. Az összehangolt, gyönyörűen kivitelezett gálaesttől a közönség vastapssal búcsúzott.

Gyürky Katalin

Exit mobile version