Ugyan csak december 20-án jár le az Európa Kulturális Fővárosa 2023 jelentkezési határideje, szinte biztos, hogy az eddig jelentkezett Győr, Szombathely, Veszprém, Gödöllő, Székesfehérvár, Eger és Debrecen mellett nem fog más magyarországi település jelentkezni a hat év múlva megrendezésre kerülő eseményre. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az Európai Időnek elmondta: reméli, hogy az induló városok a saját értékeiket állították a pályázataik központjába. Az, hogy végül mely magyar városok lesznek részesei a monstre kulturális rendezvénynek, az 2018. második felében fog kiderülni.
Egy jövő év elején összeülő, 12 fős nemzetközi testület fogja előzsűrizni az induló magyar településeket, és választja ki azokat a városokat, amelyek bekerülnek a végleges kiválasztási ülésre – ismertette a kulturális államtitkár.
Mint elmondta, a saját értéket mellett azt is várja, hogy a magyar pályázók az integratív programfelmutatásban lesznek érdekeltek. Kormányzati szempontból azt tartaná fontosnak, hogy a magyar szempontokat is figyelembe vegye – mint hozzátette, ebbe a zsűribe, ami az Európai Bizottság égisze alatt fog működni, két tagot delegált a magyar kormány, köztük a MüPa főigazgatóját.
Az integratív programfelmutatás alatt az államtitkár azt érti, hogy a közép-kelet európai és a magyar kultúrnemzetet kihangsúlyozást várják el, ami egy egész évben tartó érdeklődést tud kiváltani a turisták részéről, a világ minden részéről.
2010-ben Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa, az ottani pozitív és negatív tapasztalatokat több workshop keretén belül adták át az akkori szervezők, ugyanis a magyar kormány felismerte, hogy segítenie kell a pályázók felkészülését – közölte Hoppál Péter, aki szerint a 7 évvel ezelőtti hibákat mindenki szeretné elkerülni, és csak a sikerek mennek tovább.
forrás: Kossuth Rádió / Európai Idő