Ma, Gróf Széchenyi István születésnapján van a Magyar Termék Napja. Civilek kezdeményezésére datálták szeptember 21-re ezt a fontos eseményt, aminek 2020-ban nagyobb jelentősége van, mint eddig bármikor. Vajon miért szorul reklámra a Magyar Termék? A tény, hogy valami itthon készült önmagában nem elegendő? Miért jobb, ha hazai árut vásárolunk?
Noha egyre általánosabb az a tendencia, hogy az itthon készült árucikkeket preferálják a fogyasztók a vásárlásaik során, még mindig van hová fejlődnünk. Egy tavalyi kutatás szerint, a fiatal korosztálynak nem szempont a termék kiválasztásánál a származási helye, az aktív keresők, illetve az idősebbek viszont ésszerű kereteken belül, hajlandóak magasabb összeget is fizetni akkor, ha az adott áru magyar termelőtől származik.
66%-a válaszolta azt a kutatás során megkérdezetteknek, hogy inkább hazait vásárol, míg 31%-uk szerint mindegy, hogy honnan származik az, amit bepakolnak a kosarukba.
A hazai termékek népszerűségi indexének javulását talán az is jól mutatja, hogy egyre több termelői piac nő ki a helyi rendezvények sorából, lassan minden árunak van magyar alternatívája és a hazai kézművesek is roskadoznak a munkától. Az irány jó, de nem árt tudatosítani a vásárlókban, hogy azzal, hogy helyi terméket vásárolunk, annak helyben lesznek jó következményei.
Miért válasszunk hazai terméket?
A legfontosabb szempont talán -főleg élelmiszerek esetében, hogy – nem utazik több száz, sőt, több ezer kilométert az az alma, vagy a tészta, hanem a szomszédos gazdaságból származik, vagy épp két megyével arrébb gyúrták és csomagolták. Így az árából jócskán lefarag a grandiózus szállítási költség hiánya is.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy helyi alapanyagokból készült portékákról van szó. Könnyebben ellenőrizhető az összetételük, ismerjük a szabályrendszert, amikhez a vállalkozásoknak tartaniuk kell magukat, így a minőségellenőrzés is gördülékenyebb és megbízhatóbb.
A harmadik nagyon fontos érv, ami miatt megéri venni a hazait, az az, hogy a terméket bejegyző vállalat vagy termelő itthon fizet adót és helyi munkaerőt foglalkoztat. Lehet pont az egyik ismerősünknek biztosít munkát. Vagy az ismerősünk ismerősének.
A negyedik szempont pedig az, hogy a hazai fogyasztói igényeket helyben a legkönnyebb felmérni, így a magyar termékeket gyártó cégek képesek a leggyorsabban igazodni az elvárásokhoz.
Legvégül pedig fontos kiemelni azt is, hogy a koronavírus járvány a magyar termelőket sem kímélte, sok ágazatban jelentkezett komoly hiány, azonban a hazai áruk vásárlásával egy kis segítséget mi is nyújthatunk nekik. Idén tavasszal a Magyar Termék Nonprofit Kft. ezzel a céllal indított kampányt, „Vedd a hazait! Védd a hazait!” címmel, amihez folyamatosan csatlakoznak termelők és vásárlók egyaránt, és népszerűsítik a bőséges magyar kínálatot.
Még lehetne folytatni a felsorolást egész sokáig, de az biztos, hogy a hazai termék vásárlása sokkal kevesebb rizikóval jár, ráadásul kimondottan nekünk, magyaroknak szánt árucikkekről van szó. Ezt a kiemelt figyelmet pedig fogyasztóként talán egyetlen import terméktől sem fogjuk megkapni.