Az elmúlt években annyira hozzászoktunk az enyhe telekhez, hogy ez a mostani időjárás arculcsapásként ért mindenkit. Nézzük meg, milyen rekordok születtek hazánkban évtizedekkel ezelőtt a hideg hónapokban!
Emlékszem, gyerekkoromban úgy mentünk iskolába, hogy a kerítéseken kapaszkodtunk, akkora hó volt. A táska húzta a hátunkat, de a hidegtől piros arccal, boldogan tettük meg az utat. Élveztük a nagy havat, a különleges helyzetet.
Ahogyan elindultam otthonról, tudtam, mely utcasarkokon várnak a többiek. Mire az iskolához értünk, összeverődött a szokásos reggeli csapat. Ha valaki elesett a nagy hóban, a többiek nevetve segítettek neki. Hazafelé, amikor már nem kellett sietni, hógolyóztunk, hóembert építettünk. A Püspökladány határában lévő tavak egyikén pedig csúszkáltunk, majd, amikor végigfutott a rianás a jégen, dermedten álltunk meg… de pár perc múlva, ugyanúgy folytattuk a játékot. Nem gondoltuk, hogy a jég, a hó problémát jelent. Természetes volt… ma már nem az…
Akkor lássuk a legeket!
Magyarországon a hőmérsékleti rekordok 1901 óta ismertek – akkoriban kezdték el dokumentálni az adatokat. Mindezek alapján, a leghidegebb tél Magyarországon 1929-1930 tele volt. A megfigyelőállomásokon mért adatok alapján 1929-ben Kecskeméten -33 Celsius fok volt. 1942-ben Siófokon -32,2 Celsius fokot mértek.
Az Időkép szerint, tegnap éjjel Zabaron -24 Celsius fok alá ment le a hőmérséklet. Szintén a településhez köthető a legalacsonyabb érték: 2003-ban -31,9 Celsius fok volt. Budapesten 1929-ben -23,4 Celsius fok volt. Emlékezetes telek voltak Magyarországon az 1985-87-es kemény hidegek is.
2014 decemberében extrém ónos esős időszak volt. Ekkoriban nemcsak az utak voltak veszélyesek, de az ónos eső természetkárosító hatása szintén súlyos volt. Jég borította a fákat, a vezetékeket.
A havazást illetően szintén születtek rekordok hazánkban. A valaha mért legnagyobb hóvastagságot Kőszegen mérték 1947-ben, mégpedig 151 cm-t. Szintén abban az évben dőlt meg az egynapos havazási rekord: Galyatetőn 46 cm hó esett le egyetlen nap alatt.
Az 1987-es esztendőt gyakran emlegetik a szüleink, amikor januárban az egész országot megbénította a 20-40 cm-es hóréteg, ami helyenként meghaladta az 50 cm-t is. A sarkvidéki széllökések miatt hatalmas hótorlaszok alakultak ki, tovább nehezítve a helyzetet.
1993 novemberében meglepetés érte az embereket, hiszen a hónap közepétől havazás kezdődött: több napon át folyamatosan esett a hó, s vastagsága elérte az 50-60 cm-t. Érdekesség, hogy ezt követően mégis enyhébbek voltak az igazi téli hónapok.
Az Alföld síksági viszonyai miatt, jelentősnek számít az az adat, hogy a 2018-2020-as telek során közel 10 cm-es friss hóréteg alakult ki 1-2 napon belül. 2022-ben több helyen meghaladta a 15 cm is.
Elérkeztünk az elmúlt napokhoz: az elmúlt 10-15 év legintenzívebb havazását éltük meg. Egyetlen éjszaka alatt 15-20 cm hó hullott le, helyenként megbénítva a közlekedést. Várjuk a további fejleményeket!