A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezdeményezésére első alkalommal kaptak elismerést a legkiemelkedőbb hazai kutatási infrastruktúrák. Az NKFIH országos felmérésének célja a legjobb hazai kutató egységek azonosítása volt.
Az elismerő okleveleket Palkovics László innovációs és technológiai miniszer adta át 2021. december 16-án Pécsett.
A Debreceni Egyetem több kutatóegysége is szerepel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal legjobb 50 infrastruktúrával rendelkező hazai kutatóhelyet bemutató listáján. – olvasható a hirek.unideb.hu oldalon.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezdeményezésére első alkalommal kaptak elismerést a legkiemelkedőbb hazai kutatási infrastruktúrák. Az országos felmérés célja a legjobb hazai kutató egységek azonosítása volt.
A Debreceni Egyetem kutatási infrastruktúrái közül a Kelet-magyarországi Kémiai Analitikai és Molekulaszerkezet Kutatási Központ, a Magyar Celluláris Képalkotó Euro-BioImaging Node, a Magyar Orvosi és Preklinikai Képalkotó Euro-BioImaging Node, az Agrár és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúra, a DE BMBI Proteomika Szolgáltató Laboratórium, valamint a DE- Atommagkutató Intézet Anyagtudományi Kutatóhálózata érdemelte ki a Kiváló Kutatási Infrastruktúra minősítést. Az elismerő okleveleket Veres Szilvia, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese, Vámosi György, az Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, valamint Kuki Ákos, a Természettudományi és Technológiai Kar egyetemi docense vette át . – áll az egyetem közleményében.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezdeményezésére első alkalommal kaptak elismerést a legkiemelkedőbb hazai kutatási infrastruktúrák. Az NKFIH országos felmérésének célja a legjobb hazai kutató egységek azonosítása volt.
„Kiváló Kutatási Infrastruktúra” címet kapott továbbá az Atommagkutató Intézet több kutató egysége is.
A díjátadón a nemzetközi kutatói együttműködések közül a MIT Catalyst programját emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Hangsúlyozta, hogy a program sikeres időszakon van túl, hiszen a több mint 100 projektből 15 a második szakaszába lépett, és jelenleg csak az egészségtudomány területén működő Catalyst program kibővítéséről tárgyalnak az MIT-vel. Hozzátette, hogy a Debreceni Egyetem koordinálásával a projekt teljes egészében lefedi Közép-Európát.
A tárcavezető elmondta, hogy a kutatási rendszer 2018-ban megkezdett átalakításának egyik meghatározó eredménye az, hogy létrejöttek azok a támogatási elemek, amelyek az ötlet keletkezésétől a piacképes áru megszületéséig, a folyamat valamennyi szakaszát támogatják. Közölte, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt támogatás 2021-re megduplázódott, ez a szám az egyetemi modellváltással pedig tovább növekedik.
Az ünnepélyes átadón Szabó István, az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy 2008-ban megkezdődött tudományos infrastruktúrák felmérésének célja a kutatói közeg serkentése és megnyitása volt, a most díjazott kutatóegységek pedig már nemzetközi színvonalat képviselnek. Célunk, hogy ezek a határokon túl is láthatóvá váljanak és itthon is megismerjék őket a fiatal szakemberek – tette hozzá.
Az NKFIH elnökhelyettese kiemelte, hogy a díj a szakembereknek és a kutatóknak szól, nem pedig az általuk működtetett eszközöknek.
A tanúsítvány alapján a „Kiváló Kutatási Infrastruktúra” cím használatára a tudományos központok jogosultak. A kutatóegységek széles körű nemzetközi láthatóságához és kapcsolatépítéséhez pedig nagyban hozzájárul az, hogy a szervezetek bekerülnek az innovációs hivatal adatbázisába.
Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóiroda – ÉE
Fotó: Csortos Csaba/ Pécsi Tudományegyetem