A világ különböző pontjairól származó, több ezer éves fák évgyűrűit vizsgálta egy nemzetközi kutatás, melybe a debreceni Atommagkutató Intézet is bekapcsolódott.
Nagy horderejű kutatás részese lehetett a debreceni Atommagkutató Intézet– derül ki a kutatóegység közleményéből. Olyan fák évgyűrűit vizsgálták, melyek a világ különböző pontjairól származtak, és több ezer évesnek becsülték a korukat évgyűrűik alapján. A fák rengeteg információt hordoznak, ami a jelen vizsgálódás során kimondottan jól jött a tudósoknak.
A vizsgált faévgyűrűk extrém magas radioaktív C-14 (szén-14) izotóp koncentrációt tartalmaztak. Ez azért is különös, mert az évgyűrűk időszámításunk szerint 775-ből származtak!
Elsőként 2012-ben fedezték fel ezt a jelenséget, amit a kutatás vezetőjéről kereszteltek el Miyake-eseménynek. Azóta a tudomány több ilyen eseményt is jegyzett, a legutóbbi vizsgálatában- 2017-ben– vett részt az ATOMKI. A debreceni intézmény egy Kínából származó mintát vizsgált, ahol az évgyűrű
időszámításunk előtt 3371-ből származott és szintén szokatlan háttérsugárzás ugrás volt benne megfigyelhető a C-14 mérésekben.
A faévgyűrű-sorozaton nagypontosságú radiokarbon elemzését végezték el a debreceni AMS laboratórium kutatói amerikai, svájci és német kutatóintézetekkel együttműködésben.
A Miyake-események azért érdekesek, mert a felső légkörben természetes úton, a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan termelődő radiokarbon (C-14) szintje ezekben az esetekben olyan ugrásszerű emelkedést mutat, melyre földi eredetű magyarázat nem adható. Ilyen léptékű változás csak emberi hatásra történt a 20. század közepén a légköri atomfegyver-kísérleteknél. A számítások szerint a C-14 izotóp globális szintjében megfigyelt korábbi gyors emelkedéseket csak a kozmikus eredetű sugárzási szint hirtelen megemelkedése okozhatta, amelyet erős napkitöréssel vagy nem túl távoli szupernóva-robbanással lehet magyarázni.
Az eredmények nemrég jelentek meg a Nature Communications folyóiratban. A cikkben két laboratórium (ATOMKI és ETHZ AMS Laboratórium Zürich) több mint kétszáz egyedi faévgyűrű mintán végzett gyorsítós tömegspektrométeres radiokarbon-méréssel cáfolta meg, hogy az időszámításunk előtt 3392-3351 közötti időszakaszban előfordult volna a feltételezett anomália. A kutatók szerint szigorúan ellenőrzött és minőségbiztosított előkészítő laboratóriumi háttérrel lehet csak megállapítani a fenti tényeket, melyből kevés van a világon. A debreceni Atommagkutató Intézet laboratóriuma azonban ilyen.