A mozgalom ötlete Jean Henri Dunant svájci üzletembertől származik, aki először 1859-ben a solferinói csatatér sebesültjeit igyekezett segíteni, azonban az egész világra kihatással volt elképzelése.
Magyarországi viszonylatok
Hazánkban már a Nemzetközi Vöröskereszt működése előtti időszakban létrejött egy orvosi segítséget nyújtó betegápolói szervezet, amely a „Honvédápolói Egylet” nevet viselte. Az 1848-as szabadságharc idején alakult meg az egylet, amely orvosokat, ápolókat, de harcképtelen férfiakat, valamint iskola helyett ápolást végző diákokat is magába foglalt. Az ápoló közösség helyzete nehéz volt, hiszen ebben az időszakban ugyan sok volt a harcok általi sebesült, 32 tábori mozgókórházon kívül hely nem igazán volt számukra megfelelően kialakítva, így zárdák megnyíló helyiségeiből valamint magánépületekből átalakított alkalmi kórházakat igyekeztek létrehozni az országban.
Kossuth Lajos neve biztosan minden honfitársunknak ismerős, lánytestvéréé azonban kevésbé.
Kossuth Zsuzsanna – akit a „tábori dajka” elnevezéssel is illettek – a tábori kórházak főápolónőjeként egyértelműen az egylet támogatói körét erősítette.
„Tépést, pólyát, sebkötést, és műtőszereket kérünk.”
továbbította Zsuzsanna bátyjának illetve a nemzetnek a sebesültek megfelelő ellátásához szükséges kéréseket.
Nemcsak Kossuth, hanem az egész ország is egy emberként mozdult meg a segélykérésre:
minden ráérő asszony, leányiskolák növendékei belekezdtek a sebkötő anyagok készítésébe.
Az összefogás segítőszándéka nemcsak hazánk honvédjeinek ápolására korlátozódott, hanem kiterjedt mindenkire, akinek szüksége volt rá — még ha ellenséges katonák is voltak. Az egylet tagjait a világosi fegyverletétel idején letartóztatta az osztrák rendőrség, akik pedig még igazolni is tudták, hogy ezerszámra ápoltak ellenséges katonákat is a hadikórházak, meg sem hallgatták.
Az egylet működését Ferenc József uralkodása idején teljes mértékben igyekeztek elhallgatni, hogy ne kerülhessen nemzetközi figyelem a 24 évvel a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulása előtt létrejövő nemes szándékú, az említett szervezet elveit alkalmazó összefogásra.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a fajta összefogás nem csak magyar jelenség volt, hiszen ebben az időszakban Európa számos országában már volt példa elszigeteltebb, azonban hasonlóan segítőszándékú orvosi segítségnyújtási szerveződésekre.
Kitüntetései is voltak a magyar Honvédápolói Egyletnek: fehér szalag, ami fordított v alakban meghajtott pozícióban díszelgett, csúcsában kis bronz, vagy réz öntött koszorúval, valamint egy kisebb fehér szalag, közepén koszorúval, benne hímezve a címerből is ismert magyar kettős kereszt.
Az első lépések a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulása felé
Az említett svájci üzletember Jean Henri Dunant 1859-ben a solferinói csatatér sebesültjeinek önzetlen ellátásának és szállításának megszervezésében vett részt, megalkotva ezzel a Nemzetközi Vöröskereszt alapelveit.
A Vöröskereszt alapelvei: emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntes szolgálat, egység és egyetemesség.
Az elvek alapján 1863-ban megalakította az Ötök Bizottságát, majd
1863. október 29-én (ma 159 éve) alakult meg Dunant kezdeményezésére egy sebesülteket segítő magántársaság, a Sebesülteket Segélyező Nemzetközi Bizottság, ami a Nemzetközi Vöröskereszt elődje.
Jean Henri Dunant — aki az egyik alapítója volt az Interparlamentáris Uniónak is — tevékenysége elismeréseként 1901-ben Nobel-békedíjat kapott. Ez, az általa létrehozott segélyszervezet, valamint az általa megfogalmazott 1864-es Genfi Egyezmény — amely a háborús felek magatartását szabályozó egyezmény — gyorsan terjedt az egész világon.
A genfi egyezmények:
- 1864-ben megszületett az első nemzetközi egyezmény a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli védelméről.
- 1889-ben a hadseregek sebesült, beteg és hajótörött tagjainak bánásmódjáról a tengereken,
- 1929-ben a hadifoglyokkal való bánásról,
- 1949-ben a polgári lakosság védelmére vonatkozóan született egyezmény.
Eközben hazánkban
Magyarországon a 1881. május 17-én összehívott közgyűlésen mondták ki a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulását. A magyarországi egyletek egyesülése az említett napon a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében zajlott, és amely egyesülésnek első elnöke gróf Károlyi Gyula, társelnöke pedig gróf Zichy Nándorné lett. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 1882. január 20-án körlevelében jelentette be a magyar egylet működését.
A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak és azóta is aktív tagja a Vöröskereszt Mozgalomnak. Az elmúlt 125 évben a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. 1919-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC).
Napjainkban
A közösség 1983-ban megváltoztatta a nevét Vöröskereszt Társaság Ligájáról, Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság Ligájára. 1991-ben vette fel jelenlegi nevét: Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság.
A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos jelképei jelenleg a vörös kereszt, vörös félhold és vörös kristály. Nem használt jelkép, hivatalosan elismert, az iráni vörös oroszlán és nap. Izraelben használt, de a Vöröskereszt által nem elismert jelkép a vörös Dávid-csillag. Napjainkban 196 ország a vörös keresztet használja, 30 a vörös félholdat.
