A vállalatok és szervezetek számára elengedhetetlen compliance kérdések, valamint a jövőbeni kihívások és lehetőségek kerültek a középpontba a Debreceni Egyetem (DE) Compliance konferenciáján csütörtökön, ahol az Alföld Televízió is jelen volt:
A cégek, szervezetek folyamatosan és egyre dinamikusabban változó környezetben végzik manapság feladataikat, miközben egyre több és összetettebb szabályozási elvárásnak kell megfelelniük. Az alkalmazkodás compliance-kockázatot hordoz, mely lehet jogi, szervezeti, személyi, hatósági kockázat, pénzügyi veszteség vagy akár hírnévrontás. Csak azok a szervezetek, vállalatok tudnak hosszabb távon fennmaradni, amelyek képesek az alkalmazkodásra, illetve a változásokkal egyidejűleg keletkező kockázatok kezelésére – derült ki a tanácskozáson.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) kuratóriumának elnöke, Kossa György bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a compliance alkalmazása manapság minden sikeres működésre törekvő cégnél, szervezetnél nélkülözhetetlen.
Az egyetemi modellváltás évében, 2021-ben a Debreceni Egyetem az országban elsőként alakította ki az egyes védelmi szinteket, ezen belül pedig a compliance tevékenység bevezetése volt az egyik legfontosabb feladat
fogalmazott Kossa György.
Bejelentette: azért, hogy a DE támogassa a compliance humánerőforrások pótlását, fejlesztését, az intézmény Állam- és Jogtudományi Kara elindította a compliance szakjogász és a compliance jogi szakember képzéseket.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora felidézte, hogy egy évvel korábban, amikor első alkalommal rendezték meg a szakmai tanácskozást, akkor még kevesebb információval és tapasztalattal rendelkeztek a szakterületen, azonban az eltelt időszakban sikerült új tudásra szert tenni.
Amennyiben külföldi példákat nézünk, óriási különbségeket láthatunk egy amerikai, egy nyugat-európai vagy egy fejlett angolszász ország egyetemi compliance-szisztémái között
mondta Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán, a DE kancellárja köszöntőjében kiemelte, hogy az idei tanácskozáson kétszer annyian vesznek részt, mint a tavalyin, ami azt mutatja, hogy ez a téma nem csak az egyetemi szakemberek számára fontos.
A jogszabályi környezethez igazodva minden szervezetnek el kell készíteni a belső folyamatokhoz igazított belső szabályozását, ezt aztán be is kell tartani. A különböző jogellenes tevékenységek, összeférhetetlenségek folyamatos vizsgálata mind részét képezik ennek a területnek
ismertette Bács Zoltán.
A kancellár hozzátette, hogy a DE hatalmas szervezet, ahol az oktatás és a kutatás mellett számos más tevékenység is zajlik, például betegellátás, pénzügyi, gazdasági, beruházási tevékenység, amelyek esetében szintén nagyon fontos az átláthatóság, a szabályozottság és a megfelelőség.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke előadásában arról beszélt, hogy az Európai Bizottság 2020-ban fogadta el az Európai Unió adatstratégiáját, amely lehetővé teszi a különböző tagországokban található adatbázisok összekapcsolását és a gazdasági versenyképesség fokozása miatt az abban rejlő információk kinyerését. A NAIH vezetője kitért arra is, hogy az Európai Bizottság tervei szerint 2030-tól digitális állampolgárságot vezetnének be az EU-ban, a személyi igazolványt mobil alkalmazással váltanák fel.
Részt vett a II. Compliance Konferencián a fennállásának 100. évfordulóját idén ünneplő Magyar Nemzeti Bank compliance és védelmi főosztályának vezetője is, aki hangsúlyozta, hogy a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb feladatuk a stabilitás biztosítása.
A szervezeti kultúra és integritás, valamint a compliance szerepe a fenntarthatóság elérésében című előadásában Herman Zsuzsanna, a DE compliance igazgatója kiemelte, hogy a compliance egyre inkább foglalkoztatja a tudományt. Ezt jól mutatja, hogy az ezt a szót tartalmazó tudományos publikációk száma 1975 óta folyamatosan emelkedik, az elmúlt három évben már elérte a 15 ezret. Herman Zsuzsanna, aki kitért arra is, hogy egy compliance-rendszer kiépítésekor a szervezeti rendszernek és az integritásnak is jelentős a szerepe. A szervezeti rendszer tanulmányozásával egyebek mellett olyan fontos információkhoz juthatunk, hogy miként kommunikálnak egymással a dolgozók és hogyan kezelik a konfliktusokat.
A compliance konferencia egész napos programjában kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak, amelyek közül az egyikben a visszaélés-bejelentési és bejelentővédelmi rendszer gyakorlati működéséről esett szó. A beszélgetést vezető Herman Zsuzsanna, a DE compliance igazgatója kérdéseire Kossa György, a GTIDEA kuratórium elnöke, Molnár Adél és Dékány Dóra ügyvédek, a Magyar Ügyvédi Kamara munkatársai, Rausch János, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda képviselője, Farkas Barnabás, az OTP Bank Compliance Igazgatóság/Etikai Osztály vezetője, valamint Tóth Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály, Foglalkoztatás-felügyeleti Osztály illetékese fejtette ki álláspontját.
A második kerekasztal-beszélgetés témája a compliance volt a gyakorlatban, a compliance rendszerek megvalósulási módjai és a belső képzések az egyes szervezeteknél. A résztvevők Kossa György, a GTIDEA kuratórium elnöke, Bács Zoltán, a DE kancellárja, György László Gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos, Gerencsér István Bálint, a Richter Gedeon Senior Legal Counsel and Compliance Officer-je, Rózsavölgyi Márk, a BMW Hungary compliance managere, Sziráki-Nagy Noémi, a GE HealthCare International Compliance Managere – CoEs, Kámán Attila, az MBH Bank compliance és pénzmosásmegelőzés igazgatója, Kiss András, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési és innovációs osztályvezetője, illetve Ratku Antal, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Hajdú-Bihar vármegyei szervezetének alelnöke voltak.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – OCs