136 igen, 58 nem és 0 tartózkodással ment át a tervezet.
A heves demonstrációk, egyeztetések ellenére ma délelőtt megszavazta a parlament az úgynevezett státusztörvényt, azaz a pedagógusok új életpályájáról szóló javaslatot. A státusztörvény
136 igennel, 58 nemmel és 0 tartózkodással ment át az Országgyűlésen.
A törvény az eredeti tervekkel ellentétben nem július 1-én, hanem 2024. január 1-vel lép hatályba, és a következő változásokat tartalmazza:
- megszűnik a közalkalmazotti státusz,
- átvezényelhetik a tanárokat olyan intézményekbe, ahol veszélyezteti az oktatást a tanárhiány. Erre csak járáson belül, és a pedagógus hozzájárulásával lesz lehetőség. Kisgyermeket nevelő pedagógusok esetében ez a kitétel nem alkalmazható.
- Átnézheti a céges laptopokat, számítógépeket, telefonokat a munkaadó,
- 3 hónapra nő a felmondási idő,
- ha valamilyen okból nem valósul meg a 180 tanítási nap, a tanév meghosszabbítható,
- fegyelmi eljárás indulhat a pedagógusok ellen, akik 30 napra felfüggeszthetőek lesznek.
A státusztörvényt bosszútörvényként keresztelték el a szakszervezetek és a demonstrálók, miután a tavalyi polgári engedetlenségre adott válasznak tartották. Az eredeti tervezetet többször „finomhangolták”, a javaslat a fentieknél is szigorúbb feltételeket tartalmazott.
A javaslat miatt egymást érték a demonstrációk (többsége a fővárosra lokalizálódott, de vidéken, így Debrecenben is voltak tüntetések), volt, ahol a könnygáz is előkerült, és őrizetbevételre is volt példa.