Éppen zajlik az izraeli palesztin háború (egyesek szerint különleges katonai művelet). Mielőtt azonban elkezdenénk gyűlölködni és tiltakozni, érdemes tisztázni, hogy mi micsoda, és miként viszonyulnak hozzá a környező országok.
Angliában lehet tüntetni és nem volt rendbontás
Jelentős rendőri készültség mellett hatalmas tüntetés volt október 21-én, szombaton Londonban a palesztinok mellett. A Scotland Yard kora esti első becslése szerint a Palestine Solidarity Campaign nevű szolidaritási kampánycsoport szervezte demonstráción százezren vettek részt. Szombat estig nem érkezett jelentés rendbontásokról és őrizetbe vételekről. Londonban és más brit nagyvárosokban egy hete is tartottak demonstrációkat a palesztinok mellett, köztük Liverpoolban, Bristolban, Cambridge-ben, Norwichban, Coventryben, Edinburghban és Swansea-ban is.
Németországban nem lehet tüntetni és heves összecsapások voltak
Berlin Neukölln nevű kerületében október 19-én sorban a második este rontottak rá tüntetők a nagy erőkkel kivonuló rohamrendőrökre. A várható antiszemita megnyilvánulások miatt egyelőre nem is adnak ki engedélyt palesztinpárti demonstrációkra, mégis több százan gyűltek össze, és a spontán megmozdulások ismét heves összecsapásokba torkolltak.
Csehországban lehet tüntetni és nem volt incidens
Mintegy 200-250 személy tüntetett október 15-én, vasárnap délután Prágában, a Vencel téren a palesztinok mellett, míg a helyszíni ellentüntetésen, Izrael melletti mintegy kéttucatnyian vettek részt – jelentette a CTK hírügynökség. A palesztinok melletti tüntetést a Kezdeményezés az igazságos békéért a Közel-Kelten elnevezésű civil csoportosulás szervezte, amely sajtóközleményében azt írta, hogy megmozdulásuk célja fejet hajtani a legutóbbi közel-keleti események minden palesztin és izraeli áldozata előtt: „Követeljük, hogy azonnal szűnjön meg a Gázai övezet bombázása és a cseh állam ne támogassa Izrael ellentámadásait, amely újabb ezrek halálát és az ország pusztulását fogja eredményezni” – áll a közleményben. A rendőrség a két csoportot elszigetelte egymástól, a kora esti órákig incidens nélkül zajlott a rendezvény.
Magyarországon nem lehet
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Berlinben kiemelte, hogy Magyarország szolidáris a „rettenetes terrortámadás” alatt álló Izrael polgáraival, és támogatja Izrael önvédelemhez fűződő jogát. Ennek a jognak az érvényesítésével „biztonsági garanciákat” kell teremteni arra, hogy „soha többé ne fordulhasson elő ilyen barbárság”.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon megjelent október 18-i, szerdai, október 13-i, pénteki közlése szerint, egy magánszemély jelentette be, hogy az Izrael és a Hamász terrorszervezet között folyó fegyveres harc kapcsán október 20-án, pénteken és október 13-án, pénteken Budapest II. kerületében, egy másik személy október 14-én, szombaton Budapest V. kerületében gyűlést kíván tartani. A főkapitányság a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltotta a gyűlés megtartását, mert az a „közbékét és a jelenlévők biztonságát is veszélyeztetné”. A fenti példák alapján viszont inkább az veszélyezteti a biztonságot, ha betiltják a demonstrációkat. Kicsit olyan ez, mintha azért húzná ki az ember az összes fogát, nehogy megfájduljon valamelyik.
Kik a palesztinok?
Eredetileg a kifejezés a brit palesztinai mandátum teljes lakosságára vonatkozott, beleértve a zsidókat és a szamaritánusokat is. Ma a palesztinok Palesztina arab lakosságára utalnak, ideértve 1948 óta a globális diaszpórát, amely főként Európában élő menekültekből áll.
Mi a Hamász?
Egy palesztin szunnita iszlamista politikai mozgalom. Támaszpontja a Gázai övezetben található, melyet a 2006-os választások óta fennhatósága alatt tart. Célja egy független palesztin állam létrehozása az egész történelmi Palesztina területén. A Hamászt több ország terrorista szervezetnek minősítette.
Kik az izraeliek?
A modern Izrael államban élő személyek. Az izraeli államot 1948-ban alapították meg. A brit mandátum (1920–1948) alatt az egész régiót „Palesztina” néven ismerték.
Forrás: MTI és Wikipédia