A kutatás bekerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség tíz legérdekesebb projektje közé.
A lencse teljes genomszerkezetét igyekszik feltárni szuperszámítógéppel a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ új kutatása- derül ki az egyetemi portál cikkéből. Az új fajták előállítását célzó projekt bekerült a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a HPC Kompetencia Központ tíz legérdekesebb kutatása közé.
Hazánkban 26 intézmény több mint 70 tudomány területen, 400 projekt során alkalmazták eddig a szuperszámítógépeket. Jelenleg 100-nál is több aktív projektből a Debreceni Egyetem két kutatása került be a HPC Kompetencia Központ a HPC ECHO első éves kiadványába, köztük az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatóinak projektje, a DENOLEN projekt.
A szuperszámítógépet a XXI. század laboratóriumának is szokás nevezni, nélkülözhetetlen eszköze lett a modern biotechnológiai és genomikai tudományos tevékenységnek. Kutatásunkban egy télálló lencsefajta örökítőanyagát (DNS) szekvenáltuk meg. A projekt eredményeképpen a lencse genetikai információja birtokában lehetővé válik a molekuláris genetikai szelekcióval segített növénynemesítési munka végzése.
mondta el Dobránszki Judit, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) vezetője a hirek.unideb.hu-nak.
A szakember kifejtette, hogy a lencse kitűnő étkezési értékű, főként magjáért termesztett kultúrnövényünk. Napjainkban, az egészséges táplálkozás előtérbe kerülésével jelentősége felértékelődik. Mivel étkezési értéke mellett kiváló takarmány is, így a teljes növény hasznosítható.
A lencse könnyedén beilleszthető a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodásba. Ezért is fontos a növény genomjának megismerése. Kutatásunk során 14 különböző fenofázisból, azaz fejlődési stádiumból gyűjtöttünk növénymintákat. Mindegyik növekedési stádiumban mRNS-szekvenálást végeztünk, hogy meghatározzuk a lencsegéneket és azok működését. Ezen információk alapján képesek leszünk pontosan meghatározni és leírni a lencse teljes DNS-bázisszekvenciáját és annak működését.
fejtette ki Dobránszki Judit.
A lencse teljes genomszekvenálásának adatelemzéseit a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar AGBK kutatói a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a HPC Kompetencia Központ által üzemeltetett szegedi és miskolci szuperszámítógépeken végzik.
Az eredményeknek köszönhetően lehetőség nyílik új, a klimatikus változásokhoz jobban alkalmazkodó, abiotikus és biotikus stresszekkel szemben ellenálló, illetve javított aminosavgarnitúrával rendelkező fajták előállítására.
hangsúlyozta Gulyás Andrea, az AGBK tudományos kutatója.