Cikkünk frissül!
A terület- és vidékfejlesztési stratégiákról, azok decentralizált megvalósításáról tart gazdasági fórumot ezekben a percekben is Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, valamint Szabó Tünde, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa és Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár Debrecenben.
A tárcavezető nyitotta az előadók sorát. Elmondta, hogy
az uniós régiók átlagfejlettségét nézve 2004-ben, a csatlakozás évében Budapest 129%-os volt, míg ez a szám 2020-ra 153%-ra nőtt, azaz a főváros 24% növekedést ért el. Más magyar régiók viszont csupán minimális növekedést mutattak, volt ahol mindössze 7% volt ez a szám.
A miniszter beszélt arról is, hogy 2010-2020 között Magyarország 1 főre jutó GDP átlaga
Budapesten 207% volt, ami több mint az akkori országos átlag duplája volt.
Kiemelte, hogy szerinte nagy probléma, hogy minden fejlesztési koncepció a fővárosban születik és a kommunikáció fentről lefelé zajlik. Ezt meg kell fordítani, hogy oda vissza működjön a dolog. Mint mondta,
Nem lehet csak a fővárost fejleszteni, ugyanakkor elhanyagolni sem lehet.
Navracsics Tibor – focis hasonlatokkal- 3 kategóriába sorolta a térségeket fejlettség tekintetében:
- Budapest – jól fejlett
- közép- és nyugat-dunántúl – fejlett
- a többi régió- viszonylag fejletlen
Hozzátette, hogy fontos tényező a fejlettség esetén a munkaerő megtartása is. Nyugat-Dunántúl viszonylag fejlett régiónak mondható, azonban a környező más országokban az ottaninál is jobb a fizetés. Az elvándorlás is jelentős problémát jelent, hiszen
Hajdú Biharban pl. 2017-ben 537 ezer lakos volt, ez mostanra 524 ezerre esett vissza. Csak az elmúlt egy évben 1500 ember költözött el innen.
Emellett országon belüli vándorlás is megfigyelhető. Mint mondta,
a városokból többen költöznek ki az agglomerációkba és falvakba, köszönhetően a közlekedés javulásának. Ezzel úgynevezett funkcionális várostérségek jönnek létre. Az elkövetkezendő években várhatóan 4,5- 5 millióan fognak ilyen térségben élni.
A vármegyék fontos egységei lesznek a terület fejlesztésnek a tárcavezető szerint, így
a cél 2030-ra, hogy a TOP 5 legélhetőbb ország között legyünk az Európai Unióban.
Cikkünket frissítjük.