A gyermekmunka elleni világnap, június 12. amelyet 2002-ben tartottak meg először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére.
Az ILO a munkaerőpiacon tizenkét éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából károsnak tart.
Az ILO statisztikái szerint a 21. század elején a törvényi tilalom ellenére több mint 200 millió (5-17 éves életkor közötti) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. A gyerekmunkások előnyei közé tartozott, hogy kis méretük révén olyan feladatokra is alkalmasak voltak, amit a felnőttek már nem, vagy csak nehézkesen tudtak volna elvégezni.
A leggyakoribb gyerekmunkák:
- mezőgazdaság
- bányászat (pl. mica, érc)
- kéményseprés
- gyári munkák
- varrodai munkák (pl. gombvarrás, szabás)
- prostitúció
- pornográfia
- drogkereskedelem
A gyermekmunka főleg a fejlődő országokban mindennapos, ahol gyakran már ötéves korukban elhagyják a szülői házat a gyerekek, hogy pénzt keressenek a család számára. A tanulási és játék lehetőségétől való megfosztottság mellett alapvető táplálkozási és egészségügyi igényüket sem elégítik ki megfelelően.
Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Jelenleg munkavállaló csak a 16. életévét betöltött személy lehet. A törvényes körülmények között megszervezett, 15 éves kortól lehetséges szünidei diákmunka nem minősül szabálytalan foglalkoztatásnak. A diákmunkásokat nem szabad túlóráztatni, továbbá éjszakai műszakban, veszélyes munkakörökben sem lehet őket alkalmazni.
Forrás: Múlt-kor, Divany.hu, Wikipédia