Magyar idő szerint vasárnap reggel 6 órakor (helyi idő szerint 7 órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol képviselőket és szenátorokat választanak a kétkamarás bukaresti parlamentbe a következő négy évre.
A képviselőház esetében 312, a szenátusnál 136 mandátum sorsáról döntenek. A bukaresti képviselőházba rajtuk kívül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt.
Románia idén visszatért a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás választási rendszerhez. Az országot 41 megyéje mellett a főváros a 42. választókerület. A külföldön élő román állampolgárok egy számukra kialakított 43. választókerület jelöltjeire voksolhatnak.
A polgárok szavazataikat tíz politikai alakulat – megyénként különböző – jelöltlistáira adják le, amelyekről a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a képviselő- illetve szenátorjelöltek a pártjukra helyben leadott szavazatok arányában. A mandátumelosztásban azok a pártok vesznek részt, amelyek országosan megszerzik a voksok legalább öt százalékát, vagy legalább négy megyében 20 százalék fölötti támogatottságot érnek el. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak.
A névjegyzékben szereplő csaknem 19 millió választópolgár számára belföldön 18 600, külföldön pedig 417 szavazóhelyiséget alakítottak ki. Mindenki csak abban a választókerületben adhatja le voksát, amelyhez állandó lakóhelye, vagy igazolható ideiglenes lakcíme alapján tartozik. Ennek megfelelően a külképviseleteken is csak azok voksolhatnak, akik igazolni tudják, hogy nem turisták, hanem külföldön élnek.
Az utolsó felmérés szerint csak két párt – a győzelemre legesélyesebb Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) – lehet biztos abban, hogy a választásokon parlamenti mandátumot szerez. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint rajtuk kívül további három román párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) haladja meg az ötszázalékos parlamenti küszöböt a kutatás háromszázalékos hibahatáránál kisebb mértékben.
Az RMDSZ listáin a Magyar Polgári Párt (MPP) néhány jelöltje is helyet kapott.
Magyarországon a román nagykövetségen két, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán egy-egy szavazókört alakítottak ki.
A szavazóhelyiségek mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva. Az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján több exit poll is készül, amelyeket 21 órakor (magyar 20 óra) ismertetnek a román hírtelevíziók.
Valamennyi erdélyi megyében az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok vasárnap délelőtt a romániai parlamenti választásokon. Az erdélyi megyék közül a részvételt tekintve Hargita megye vezet, ahol a legnagyobb a magyarság aránya.
Délelőtt helyi idő szerint 10 óráig a választási névjegyzékben szereplő 18,9 millió választópolgár 5,22 százaléka adta le voksát. Ez meghaladja a négy évvel ezelőtti parlamenti választások első három órájában feljegyzett 4,5 százalékos részvételt.
Az átlagnál magasabb, 7 százalékot meghaladó részvételt az ország déli részén, Teleorman, Olt és Dambovita megyében jegyezték fel, alacsonyabbat pedig, 3,7 százalék alatti értékeket Máramarosban, Beszterce-Naszód és Szeben megyében.
Hargita megyében 4,9, Kovászna megyében 4,1 százalékos volt a részvétel.
(MTI)