A Debreceni Egyetem Különleges Orvos Mentőcsoportja Magyarországon egyedülálló módon rendszeresen segít az alföldi tanyavilágban élőkön.
Az Egyetem Karitatív Központjának koordinálásával az orvosok és az orvostanhallgatók – akiknek ez a terepmunka tanulmányuk fontos része – évente többször segítenek a tanyákon élőknek, akik közül sokan csak ilyenkor találkoznak orvossal, sokuknak ez az egyetlen egészségügyi szűrési-ellátási alkalom.
Idén nőnapon, Bodaszőlőre megy a segítség. A tervek szerint a mélyszegénység miatt különösen hátrányos településre a szokásosnál nagyobb létszámú orvos-mentő csoport megy. Csatlakoznak az Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata, és az Orvosi Karon működő Sántha Kálmán Szakkollégiumának önkéntes hallgatói. Így a már ismert páciensek vizsgálatain kívül szűrővizsgálatok és eseti beavatkozásokra is sor kerülhet, különös tekintettel a hallgatók bevonására.
A DEKOM tanyaprogramja közel 20 éve működik. Így – az országban egyedülálló módon – már többezer olyan emberen segítettek az önkéntesek, akik másképp nem juthatnának megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Magyarországon a tanyák szegénységi mutatói jelentősen eltérnek az országos átlagtól, mivel a tanyai lakosság egy része mélyszegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben él.
A tanyákon élőket súlythatja:
- Súlyos anyagi depriváció: A tanyai lakosság egy jelentős része olyan ingatlanokban él, amelyek komfort nélküliek vagy romos állapotúak. Ezek az épületek gyakran „menedékként” szolgálnak a társadalom perifériájára szorultak számára.
- Hozzáférés a szolgáltatásokhoz: A szegénység egyik fő indikátora a tanyákon a távolság a központoktól és a rossz megközelíthetőség, ami korlátozza a munkavállalási és oktatási esélyeket.
- Országos kontextus: Összehasonlításképpen, Magyarországon a relatív jövedelmi szegénységi arány 13,9% (2024), a súlyos anyagi és szociális depriváció pedig 8,5% az összlakosság körében, de a tanyai környezetben ezek az értékek jellemzően magasabbak a speciális életkörülmények miatt.
Forrás: DEKOM
