Kiderült az is, hogy egyre többen vásárolnak online.
Karanténkilók– a pandémia egyik olyan kifejezése ez, amit szívük szerint sokan elfelejtenének. A járvány okozta bezártság és a szociális élet beszűkülése többlet súlyt eredményezett az emberek nagy részénél, még akkor is, ha az otthonmaradás időszakában sokan igyekeztek tudatosabban étkezni.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete, a Nébih, valamint a TÉT Platform Egyesület szakemberei a járvány idején kialakult étkezési szokásainkat vizsgálták, az eredményről most az egyetemi portál is beszámolt.
A vizsgálatot tavaly, az első hullám idején végezték el először (erről ITT írtunk részletesen), idén pedig az év azonos időszakában, március 30. és május 4-e között kutatták több mint kétezer ember megkérdezésével, hogy min változtattak a magyarok, ha élelmiszer vásárlásról és táplálkozásról van szó.
Az egyetemi portál cikke Kontor Enikőt, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének adjunktusát idézi, aki elmondta, hogy a második kutatás során a debreceni intézmény szakemberei állították össze a kérdéseket és segítettek a válaszok kiértékelésében.
Mi változott az első hullámhoz képest?
- többen jártak boltba a harmadik hullám idején, de kevesebben, mint a járvány előtti időszakban,
- nőtt az online rendelők száma,
- több zöldséget, gyümölcsöt, tojást esznek a magyarok,
- többen vásároltak vitaminokat,
- az első hullám idején a hosszú szavatosság, a harmadik hullám idején az egészséges étrendbe való beilleszthetőség volt az egyik legfontosabb szempont,
- tovább nőttek karanténkilóink, átlagosan 30 dekával.
A kutatás szerint az egészségesebb étkezés ellenére azért indult gyarapodásnak a magyar, mert a mozgási hajlandóság (lehetőség?) lényegesen leredukálódott.
Az egyetemi portál teljes cikke ITT ÉRHETŐ EL.