A kormánynak a válságos időszakokat nem kibekkelni kell, hanem cselekedni és enyhíteni a bajt, abból kell kiindulni, hogy Magyarország nem hagyja magát – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol az ukrajnai háborúval kapcsolatban tűzszünetre és béketárgyalásra szólított fel és elutasította a szankciós politikát.
A kormányfő felidézte, az elmúlt 12 évben három nagy válságot „vezényelt le” – a Gyurcsány-féle kormány után itt hagyott pénzügyi válságot, a migrációs válságot és a Covid-válságot – és azt tanulta meg: „igaz, hogy a bajok kívülről jönnek, de ha megdermedsz, ha lefagysz, akkor tönkremész”.
Kijelentette: tűzszünetre, béketárgyalásra van szükség az ukrajnai háborúban. A szankciós politika egy lépés a háború felé – fogalmazott. Kiemelte: a szankció gazdasági természetű intézkedés, de ha ennek révén beavatkozik valaki egy konfliktusba, állást is foglal, „lépést is tesz az egyik harcoló fél irányába, azaz a háború irányába”.
Hangsúlyozta: ha Európa a háború részeseként tekint önmagára, akkor egyre mélyebben vonódik be a konfliktusba, ezzel pedig erősödik a minket fenyegető veszély. Jól látszik, hogy lépésről lépésre csúszunk bele ebbe a háborúba; még nem lőnek ránk, de már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk – fogalmazott a kormányfő, nagyon veszélyesnek nevezve azt, „amit Európa művel”.
Magyarország a béke nyelvén beszél, de rajtunk kívül senki nem követi ezt az irányvonalat – mondta, megjegyezve, röppennek fel ugyan hírek arról, hogy titokban a háttérben vannak orosz-amerikai tárgyalások, de egyelőre nem látják jelét annak, hogy ezek érdemi tárgyalások lennének.
A miniszterelnök leszögezte: Magyarország sose támogatta a szankciós politikát, és ezután sem fogja.
Kijelentette, biztos abban, hogy ha lesz kilencedik szankciós csomag, akkor – nagy csaták árán – de el fogja érni, hogy a Magyarország számára létfontosságú kérdésekben, amilyen az atomenergia, mentesítést kapjunk.
A kormányfő szerint a rezsicsökkentéssel és az árstopokkal ellensúlyozni ugyan nem, de csökkenteni tudja a kormány a szankciók negatív hatását. Ehhez a kormánynak van egy eddig tizenegy intézkedést tartalmazó akcióterve. A legutolsó intézkedés a krumpli és a tojás árának meghatározása volt – mondta, hozzátéve, minden termék árát nem határozhatja meg a kormány, mert azzal visszatérne a szocializmus, és összeomlana a gazdaság, de néhány létfontosságú területen ilyen intézkedésekkel lehet segíteni az embereken.
Kitért arra is, a rezsicsökkentés nélkül minden családnak körülbelül 180 ezer forinttal több kiadása lenne havonta.
A kormányfő szerint a következő évben az a cél, hogy megőrizzük a teljes foglalkoztatottságot, legyen az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés, Magyarország ne essen recesszióba, és a legfontosabb nemzetstratégiai céljainkat – nemzetegyesítés, családok támogatása – se adjuk fel.
Folyamatosan jönnek a javaslatok, hogyan próbáljuk elviselhetővé tenni a helyzetet a vállalkozások és a magyar emberek számára is – mondta.
Orbán Viktor kitért arra is: nemcsak törvénytelen, hanem erkölcsileg helytelen, és a magyar polgárok átverése, hogy a baloldali pártok a választást megelőzően külföldről kaptak nagy összegeket. Jelezte: az ügyben mindenképpen meg kell hallgatnia a titkosszolgálatokért felelős minisztert, illetve a titkosszolgálati munkát végző intézmények vezetőinek a véleményét is, azonban – mint fogalmazott – az biztos, hogy „jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk”.
Szerinte az ügy ugyanakkor nem bonyolult. „Az a helyzet, hogy a magyarországi választást megelőző időszakban, sőt úgy tűnik, hogy még a választás után is a magyarok bizalmát kérő politikai pártok egy részét, a baloldali pártokat és azok vezetőit külföldről fizették, talán fizetik is” – fogalmazott.
(MTIHP)