Több kiadvány is köthető Szűcs Endre nevéhez, ezek közül a legutóbbi a Berettyóújfaluról készült fotóalbuma, amelynek nem csupán a szerkesztésében vett részt, hanem a saját képei is szerepelnek benne. Az épületek iránti szeretete visszaköszön a fotóin, de a 3D rekonstrukciói is tükrözik. Ezzel a projekttel szeretné ugyanis a nagyközönségnek bemutatni hogyan nézett ki a város száz évvel ezelőtt.
Honnan jött a fotóalbum készítésének az ötlete?
Valószínűleg sokan tudják, hogy 2006-ban és 2014-ben két fotóalbum már megjelent Berettyóújfaluról. Mivel a legutóbbi 10 évvel ezelőtt, így időszerű volt egy újabb összeállítás, ami a városban történt változásokat, az újabb épületeket, megújult köztereket mutatja be. Az előzőekhez hasonlóan most is az önkormányzat kezdeményezte a kiadvány létrehozását, és végül engem ért az a megtiszteltetés, hogy összeállíthattam a város legújabb fotóalbumát – mind a szerkesztési mind a nyomdai előkészítési folyamatban. Nem egyszerű feladat megfelelően elkészíteni egy ilyen kiadványt úgy, hogy ne csak az itt élők számára legyen látványos, hanem az ország bármely pontjára eljuttatva örömmel forgassák, és gyönyörködhessenek a képekben.
Hogyan kezdődött a munka?
Míg az első két album anyaga Gombos Ferenc fotóiból állt össze, ebben az esetben több olyan személy fotója került be, akik aktívan járják a várost, megörökítve a település értékeit. Minden fotósnak más a stílusa, meglátása, és ezáltal egy átvitt értelemben is sokkal színesebb, teljesen más jellegű könyv készülhetett el. Velem együtt összesen kilencen vagyunk, akiknek a fotói szerepelnek a kiadványban. Név szerint: Bordán Nikolett, Fekete András, Kari Sándor, Kocsis Csaba, Nagy Gábor, Nagy László Márk, Nagy Sándor, Szentannay Mátyás. A többszáz fotó átnézése után el kellett döntenem a koncepciót. Felmerült több alternatíva, például évszakok, vagy épülettípusok szerinti rendezés, de végül arra jutottam, hogy egy gyalogosan is bejárható útvonalra felépítve fűzöm egymásba az oldalakat.
Mi alapján választottad ki a fotókat?
A beérkezett fotók alapján az első benyomásom a témák ismétlődése volt. Mindenkinél népszerű a Berettyó, a csonkatorony, vagy a városközpont. Ezeket alaposan szelektálva kezdett kialakulni egy váz, amire építhettem az album képanyagát. Ugyanakkor figyelembe kellett vennem azt is, hogy lehetőleg minden évszakból szerepeljen néhány fénykép, mert ősszel, vagy télen még szebb arcát is mutathatja egy-egy utca, park vagy épület.
Milyen képek kerültek az albumba?
A legfontosabb szempont az elmúlt 10 év változásainak bemutatása volt úgy, hogy az előző két könyv képanyaga lehetőleg ne nagyon ismétlődjön, ugyanakkor a jelentősebb épületek mindenképpen legyenek benne.
Nálad hogyan indult a fotózás?
Talán a gyerekkoromra vezethető vissza, mivel a családunkban sok fénykép készült, és már akkor is rengeteget nézegettem a fotókat, ezáltal tudat alatt kialakulhatott annak a jelentősége, hogy mennyire fontos megörökíteni eseményeket, épületeket, utcákat. 2004-ben kezdtem foglalkozni a fotózással, és az akkori olcsó kompakt gépem arra jó volt, hogy megtanuljam a digitális fényképezés alapjait. 2010-ben pedig vettem egy tükörreflexes fényképezőgépet többféle kiegészítővel, ami hatalmas ugrás volt a képminőség terén. A kezdeti lépéseknél nagy segítségemre volt Bogya Pál, Gombos Ferenc és Kari Sándor, akik hasznos tanácsokkal láttak el, ugyanakkor szakkönyvekből és az internetes fórumokon is sokat olvastam képelemzéseket. Később természetesen a saját képi világom is kialakult, többen felfigyeltek a munkáimra, így kaptam felkéréseket is rendezvényfotózásra, vagy éppen kiadványok illusztrációinak az elkészítésére.
Neked mi a kedvenc témád, miért?
Mivel érdeklődök az építészet iránt, talán az épületfotózást mondanám az egyik kedvenc témámnak. A fény és árnyékok játéka, a részletek kiemelése, a különböző napszakok és évszakok hangulata, az épület környezete, az építéshez használt anyagok mind-mind érdekesek számomra.
Mi az a 3D rekonstrukció?
Ha valami definíció-szerűséget kellene adnom, azt mondanám, hogy a 3D rekonstrukció olyan folyamat, amellyel egy tárgy, épület vagy éppen földrajzi terület térben forgatható vagy akár nyomtatható, háromdimenziós modellje jön létre. Ez a technológia alkalmazható az oktatásban, orvostudományban, építészetben vagy a turizmus területén is.
Hogyan vágtál bele?
Körülbelül 15 éve láttam egy ilyen témájú animációt, és az akkor annyira megtetszett, hogy mindenképpen szerettem volna valami hasonlót alkotni. 2013-ban a herpályi csonkatoronyról készítettem egy rekonstrukciós rövidfilmet az akkori technikai feltételekkel, amit abban az évben a moziban tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen le is vetítettünk. Tervezem a kisfilm grafikai frissítését, reményeim szerint még idén látható lesz. Visszatérve a városi épületekre: nagyon szeretem az 1880 és 1930 közötti időszak építészetét – legyen az lakóház vagy középület. Utazásaim során feltűnt, hogy más településeken sokkal több díszes épület maradt meg, mint Berettyóújfaluban. Felmerült bennem, vajon nálunk miért nincsenek? A válasz röviden: a II. világháborút követő időszak. Itt nem szeretném bővebben kifejteni, de tömören összefoglalva a 100 évvel ezelőtti városkép teljesen megváltozott, és ha már élőben nem láthattam azokat az épületeket, akkor legalább virtuálisan „életre kelhet” az egykori város egy kis szelete.
Hogyan kell elképzelni ezt a folyamatot?
A ma már népszerű és elterjedt trendekkel ellentétben nem mesterséges intelligenciával kiszínezett fotóról van szó, digitálisan megrajzolom az épületet. Erre többféle technológia létezik, de elbontott épületekre azok nem alkalmazhatók, kizárólag a képi forrásokra lehet támaszkodni. Ez ugyan nem 100%-ig pontos, de ha van értelmezhető minőségű fotó, akkor jó eredményt lehet elérni. Maga a modell egy kifejezetten ilyen célra készített programokkal készül, amiben bármilyen térbeli formát létre lehet hozni. Hasonló szoftverekkel tervezik a filmek vagy a játékok karaktereit, épületeit.
Mi alapján választod ki az épületeket?
Először is a már nem létező, vagy jelentősen átépített épületek közül válogatok. Mivel viszonylag kevés jó minőségű fénykép vagy képeslap áll rendelkezésre ehhez, ez leszűkíti ugyan, de így is van lehetőség 20–30 újfalui épület megrajzolására.
Miért fontos számodra, hogy megmutasd a berettyóújfalui épületeket?
Már senki nem él abból a generációból, akik láthatták ezeket az épületeket eredeti állapotukban. Emiatt elég vegyes a fogadtatása, 100 év elteltével már alig van az akkori városkép a köztudatban, ezért sokan nem is hiszik el, hogy ilyen épületek voltak Berettyóújfaluban. Szeretném, ha az itt élők ilyen módon is jobban megismernék a város múltját. Tervezem egy tablókiállítás keretén belül is bemutatni az eddigi rekonstrukciókat, ezáltal nagyobb nyilvánosságot kapna, és sokkal élvezhetőbb lenne, mint egy telefon vagy számítógép képernyőjén keresztül.