A KULTer.hu szerkesztősége és Juhász Tibor költő által szervezett őszi olvasókör-rendezvénysorozat harmadik, egyben utolsó eseményét rendezték meg 2023. október 24-én 19 órától a debreceni Malterben.
A rendezvényen az előzetesen olvasásra kijelölt mű – az ismert debreceni szerző, Tar Sándor: A térkép szélén című novelláskötete – tükrében beszélgettek a művészetekben, különösen az irodalom világában megjelenő szegénységfogalmakról.
Az olvasott mű megbeszélését egy felvezető kerekasztal-beszélgetés előzte meg, amelyet a rendezvény egyik szervezője, Juhász Tibor költő, író moderált, két beszélgetőtársa Seres Lili Hanna költő, író, az ELTE BTK doktorandája, a Közélet Iskolája kommunikációs munkatársa, valamint dr. Szabó Henriett kulturális antropológus, a DE-BTK Néprajzi Tanszék egyetemi adjunktusa volt.
Seres Lili elmondása szerint írói munkássága során a szegénységről szóló irodalom világából James Joyce Ulysses című műve és Borbély Szilárd Bukolikatájban című kötete inspirálta. Az írónő problémásnak tartja magát a szegénység fogalmat, mivel anyagi alapon osztályoz, megfelelőbbnek tartja a depriváció (megfosztottság) vagy a Robert Castel által használt kiilleszkedés fogalmát, amelyet véleménye szerint Tar Sándor szemléletesen mutat be novelláiban a kapcsolatok, majd a munkahely elvesztésén keresztül.
Dr. Szabó Henriett szerint az antropológus egy kutató, akkor műveli jól a szakmáját, ha a saját személyes véleményét zárójelbe teszi, ám ezt nagyon nehéz megtenni olyan szituációkban, amikor borzalmas körülmények között élő emberekkel szembesül a kutatásai során.
Véleménye szerint ez azonban megerősíti abban, hogy hasznos az a munka, amelyet végez. Szabó szerint nehéz a szegényég fogalmát meghatározni, a kulturális antropológiában az számít, hogy az adott ember hogyan éli meg a saját helyzetét, amely nem feltétlenül egyezik meg a szociológiai vizsgálatokhoz használt szegénységi paraméterekkel. A rendezvény következő szakaszában a moderátor vezetésével a meghívott vendégek és a megjelentek közösen vizsgálták meg a szegénység fogalmának Tar Sándor említett kötetében való megjelenését.
A beszélgetés során vita bontakozott ki arról, hogy mennyire lehet alkalmas a szegénységet bemutató irodalmi művek alkalmazása a szegénységről folyó tudományos kutatásokhoz. Szabó Henriett szerint a kulturális antropológia tudományos módszere számára az irodalmi alkotások szubjektív látásmódja akadályozza a tárgyilagos vizsgálatot. Seres Lili rámutatott arra, hogy Tar Előtted a küzdés című novellája milyen szemléletesen bemutatja, hogy gyakran a hajléktalanok egy magasabb, tudományos ismeretekkel bíró egzisztenciából csúsztak le.
A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az anyagi és a szellemi szegénység nem feltétlenül jár együtt, utóbbi akár magasabb társadalmi rétegekben is előfordulhat, míg egyik hozzászóló magát a szellemi szegénység fogalmát vitatta.
Szóba került továbbá az, hogy Tar Sándor ügynökmúltjának feltárulása mennyiben módosíthatta a szerző műveinek olvasatát. A hozzászólók szerint vitatott kérdés Tar ügynöki tevékenységének megítélése, az azonban bizonyos, hogy a dolog napvilágra kerülése óta az író műveinek elemzése az ügynökmúlt szemüvegén át történik.
Felmerült az is, hogy érdemes lenne megvizsgálni Tar rendszerváltás előtti és utáni műveiben a hatalomhoz való viszony közötti különbséget: ehhez egy hosszabb, átfogó kutatást igénylő munka lenne szükséges.
A rendezvény nagy érdeklődésre tartott számot és a szervezők bíznak abban, hogy a következő félévben az olvasókör-sorozat folytatódhat.
Simon Attila
A Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány alapszak első évfolyamos hallgatója
Mi a DEpublik?
A DEpublik egy, a Debreceni Egyetem hallgatóinak publikációiból álló cikksorozat, melyben az egyetemisták perspektíváján keresztül kerülnek terítékre az őket foglalkoztató témák.