Hagyományteremtő szándékkal első alkalommal szervezett konferenciát a Debreceni Szemle szerkesztősége február 3-án, kedden a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának székházában. A DESZEK2026 elnevezésű tanácskozás célja, hogy erősítse a különböző tudományterületek közötti párbeszédet, formálja a tudományos közösséget, valamint közvetítse a társadalmi és kulturális értékeket a szélesebb közönség számára, különös tekintettel a Debrecenhez és térségéhez kapcsolódó tudományos és kutatási eredményekre.
A Debreceni Szemle olyan tudományos ismeretterjesztő folyóirat, amely egyaránt kötődik Debrecenhez és a régióhoz, a Debreceni Egyetemhez, az MTA DAB-hoz, és amely bármilyen tudományos témában fogad és közöl írásokat. Ez a személet tükröződött a konferencia programjának összeállításában is, hiszen három szekcióban – Bölcsész- és jogtudomány (elnök: Pusztai Gábor), Természettudomány (elnök: Udvardy Antal), Gazdaságtudomány (elnök: Nagy Adrián) – csaknem 20 előadás hangzott el a különböző tudományterületekről.
A kutatómunka során megszerzett tudás olyan érték, amelynek köszönhetően többet tudhatunk meg a minket körülvevő világról a nyelvtörténettől kezdve az orvostudományon át egészen akár az űrkutatásig. A tudósok feladata pedig a tudományos munkán túlmenően, hogy munkájukról, eredményeikről a szűk szakmai kör mellett beszámoljanak a széles nagyközönségnek is. Ezt a feladatot, a tudományos ismeretterjesztést támogatja indulása óta a Debreceni Szemle és a most első alkalommal megrendezett konferencia is – fogalmazott köszöntőjében a folyóirat főszerkesztője, Rácz István, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet professor emeritusa.
A folyóirat történetét az 1927-es kezdetektől a többszöri szüneteltetésen át az 1993-as újra indulásig Virágos Márta, a lap szerkesztőbizottságának tagja, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár korábbi igazgatója idézte fel A majdnem 100 éve indult Debreceni Szemle története című plenáris előadásában.
Az eredeti célkitűzés – hogy bemutassa a legkiválóbb hazai és külföldi szerzők munkájának köszönhetően Debrecen és a Tiszántúl tudományos életének valamennyi ágát, szem előtt tartva a határon túli magyar szerzők munkásságát is – nem változott az évtizedek során, azonban a tematika folyamatosan bővült. Így mára a tudomány mellett jelentős szerepet kapott a kiadványban a kultúra, a művészeti témájú vitacikkek, interjúk megjelentetése, a Debreceni Egyetemen folyó tudományos eredmények ismertetése, a különböző társadalmi problémák felvetése, valamint az áltudományok elleni fellépés is – emelte ki Virágos Márta.
Az eredmények közül az előadó kiemelte a kötetek hozzáférhetőségét, mivel az ARCANUM https://adt.arcanum.com/hu/collection/DebreceniSzemle/ oldalon lévő archívumában valamennyi, 1927-2018 között megjelent kiadvány elérhető, mára pedig online formában is olvashatják az érdeklődők a Debreceni Szemle legújabb számait a https://ojs.lib.unideb.hu/szemle/index linken.
A konferencián előadás hangzott el – többek között – a Debreceni Egyetem társadalmi szerepvállalásáról, a Don-kanyar Polgárról bevonult honvédeiről, az 1956-os forradalom tiszafüredi szemtanúiról, a globalizált sportolási minták és egészségügyi következmények debreceni vizsgálatáról, a kínai-magyar gazdasági együttműködés hazai jelentőségéről, valamint a szocio-demográfiai tényezők és az okoseszköz-használat összefüggéseiről.
A legjobb debreceni témájú előadásért elismerésben részesült Hajdu Sándor (A debreceni kormányablakok ügyfélszolgálati szerepe járási szinten) és Tóth Eszter (A debreceni kulturális intézmények akadálymentességi vizsgálata), valamint a szekciók legjobbjai: Makó Kristóf (Polgárról bevonult honvédek a Don-kanyarban), Sárközi Barbara (Optikai vékonyrétegek fejlesztése és vizsgálata) és Vida Viktória (A kínai-magyar gazdasági együttműködés jelentősége Magyarországon).
Az előadások listája és összefoglalója ide kattintva olvasható.
A konferencia teljes anyaga várhatóan még idén megjelenik a Debreceni Szemle különszámaként.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – BZs