Ismét új fajjal bővült a Debreceni Állatkert gyűjteménye: mostantól sávos manguszták is láthatók a cívisvárosban. Az érdekes kisragadozók érkezése azért is különösen örvendetes, mert a nemrég ide költözött nagy szőröstatuhoz hasonlóan korábban ez az állatfaj sem került bemutatásra itt.
Az új lakókat több névvel is illetik a magyar nyelvben: a sávos manguszta, a zebramungó és a zebramanguszta elnevezés egyaránt használatos jelen faj esetében, bár a zebramanguszta név megtévesztő, mert több mangusztafajt is ezzel a névvel illetnek. Mint minden manguszta, úgy a sávos manguszta is a mongúzfélék családjába tartozik, tehát rokonságban áll a nagyközönség körében sokkal ismertebb szurikátával.
Afrika lakója, a Szaharától délre az esőerdők és a sivatagok kivételével szinte mindenütt előfordul. Kis testű ragadozó, testhossza 30-40 cm, farokhossza 20-25 cm, súlya 1-1,5 kg között változik. Nevét a hátán található csíkokról kapta, mely a zebrák mintázatára emlékeztet. Társaságkedvelő állat, egy csapatba akár 30 állat is tartozhat. A mellső lábain kétszer olyan hosszúak a karmok, mint a mellsőkön, ezek az ásásban segítik az állatot. A sávos manguszta kiválóan tud ásni, kiterjedt járatrendszereket készít. A manguszták itt alszanak, itt nevelik a kölyköket és ide menekülnek veszély esetén. E mellett ügyesen másznak, ezt állatkerti férőhelyük tervezésénél is figyelembe kell venni.
Ragadozó, gerinctelenekkel és kisebb gerincesekkel egyaránt táplálkozik, gyakran kifosztja a madárfészkeket is. A csapat tagjai gyakran közösen összefognak nagyobb termetű zsákmányra való vadászat esetén, így még akár a mérges kígyókkal is képesek elbánni. A csapatban csak az alfa hím és az alfa nőstény szaporodik, a kölykök felnevelésében viszont a csapat többi tagja is kiveszi a részét. A sávos manguszták élőhelye befolyásolja a szaporodási kedvüket: a meleg, párás éghajlatú területeken egy évben akár négy almot is felnevelhetnek, a szárazabb területeken azonban csak az esős évszakban szaporodnak, így itt az almok száma is kevesebb. Természetes élőhelyén szerencsére még viszonylag gyakori fajnak számít.
A sávos manguszta jóval ritkábban látható állatkertekben, mint jól ismert rokona, a szurikáta. A nemrég Debrecenbe érkezett kis csapat egy hímből és két nőstényből áll, reméljük, idővel szaporulat is lesz. A látogatók legújabb állatainkat ideiglenes férőhelyükön, a Mókusház (korábbi Kisragadozóház) egyik kifutójában tekinthetik meg.
Fotók és videó: Miskolczi János
