Többéves fejlesztés eredménye.
Egyedülálló technológiát alkalmazó széklet-transzplantációs betegellátó egység és baktériumsejt-bank jött létre a Debreceni Egyetemen– tudósít az egyetemi portál.
A terápia többéves fejlesztés eredménye, a Clostridioides difficile baktérium által okozott vastagbélgyulladás kezelésében hozhat minőségi változást.
A Clostridioides difficile (CD) kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, elszaporodását azonban a bélben élő többi, úgynevezett „jó” bélbaktérium megakadályozza. Amennyiben azonban a jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, a CD elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás (CDI), amely egy életveszélyes megbetegedés– részletezi a hirek.unideb.hu-n megjelent közlemény. A Clostridioides difficile mérgező anyagot termel, amely károsítja a bél nyálkahártyáját, és nagyfokú gyulladást, vizenyőt, illetve sejtelhalást vált ki. A bélgyulladás következtében hasmenés, fogyás, általános testi leromlás jelentkezik, de bélelhalás és vérmérgezéses állapot is kialakulhat.
A kutatást vezető Nagy Gergely György rektori megbízott, elmondta, hogy a betegség a gyakori antibiotikumhasználat miatt egyre többeket érint, koronavírus-fertőzés esetén pedig még nagyobb az esély a betegség kialakulására.
A koronavírus-fertőzöttek gyakran részesülnek váltott széles-spektrumú antibiotikum kezelésben, mellette a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidot kapnak. Ezen felül a SARS-CoV-2 fertőzés önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani. A betegség a tapasztalatok szerint szokatlanul súlyos formában zajlik és igen gyakori a terápiára nem reagáló vagy sikeres kezelés után kiújuló eset.
magyarázta a szakember.
Nagy Gergely György hozzátette: a CDI kezelésére használt antibiotikumok egyre többször bizonyulnak hatástalannak.
Ezeknek az eseteknek egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárása a széklettranszplantáció vagy más néven széklet baktérium terápia, faecalis mikrobióta transzplantáció (FMT). A módszer lényege, hogy egy egészséges személytől (donor) nyert, speciális szuszpenziós készítménnyé alakított székletet juttatunk a beteg (recipiens) bélrendszerébe vékonybél-, vagy gyomorszondán át, vagy vastagbéltükrözés segítségével. A székletben lévő egészséges („jó”) baktériumflóra kiszorítja a mérget termelő clostridioides törzset, és gyorsan helyreállítja az élettani bélflórát. Az eljárással a betegek nagy részénél gyors, pár napon belüli gyógyulást lehet elérni.
ismertette orvosszakmai vezető.
A széklettranszplantáció a COVID előtt is csak néhány hazai intézményben volt elérhető, a járvány következtében pedig – Debrecent leszámítva- megszűnt az alkalmazása az ország többi részén.
A COVID-szűrés minden elemét tartalmazó és változatos egyéb kórokozók genetikai azonosítását is magában foglaló egyedi donorszűrési protokollt alkalmazunk az Orvosi Mikrobiológiai Intézet közreműködésével. A transzplantációhoz szükséges széklet homogenizátum előállítását egy speciálisan erre a célra fejlesztett, szofisztikált, zárt rendszerű, új eszközzel, fagyasztott székletbanki háttér igénybevételével végezzük, mely mind a beteg, mind pedig a beavatkozást végző személyzet számára biztonságosabb, mint az eddig hagyományosan alkalmazott technológiák. A Belgyógyászati Intézetben erre a feladatra dedikált feldolgozó egység és a fagyasztott graftok tárolásához szükséges -80 °C fokos hűtőrendszer üzemel. Az egységes minőségirányítási környezetbe ágyazott folyamatot multidiszciplináris szakembergárda felügyeli.
hangsúlyozta Nagy Gergely György.
A Debreceni Egyetemen kifejlesztett eljárással több sikeres beavatkozást végeztek. A járvány miatt megnőtt igényeknek eleget téve, idén február óta 54 CDI-ben szenvedő beteg kezelésébe kapcsolódtak be. A betegek jelentős része COVID-fertőzés szövődményeként szorult ellátására.
A széklet-transzplantáció segítségével végzett baktériumsejt-terápia a jövőben egyéb bél-, esetleg immunológiai eredetű betegségek kezelésére is megoldást jelenthet.