Szabó Magda születésének 100. évfordulóját ünneplendő, Debrecen városa és kulturális intézményei különböző programokkal készülnek. Az október első felére tervezett eseményekről a Csokonai Színházban az érintett intézmények vezetői sajtótájékoztatót tartottak.
A sajtónyilvános esemény igazi meglepetéssel kezdődött: egy videofelvételt láthattunk, amelyen maga Szabó Magda nyilatkozott az egyik kötetének keletkezési körülményeiről. Amint azt a nyilatkozattal kapcsolatban a színház sajtóreferensétől, Vajland Judittól megtudtuk, az irodalomtörténészek úgy tartják, hogy az írónő ezekben a megnyilvánulásaiban is parabolákban beszélt, azaz tulajdonképpen a sajtónak adott interjúi, különböző felszólalásai is a szépirodalmi alkotásai körébe tartoznak. Ezért nem véletlen, hogy a színház két színművésze, Kubik Anna és Vranyecz Artúr a videofelvételt követően az írónőnek nem valamely regényéből vagy drámájából olvasott fel részleteket, hanem a nyilatkozataiból, amelyekből például megtudhattuk, hogy Szabó Magda Debrecen „feltételes reflexének” érezte magát, hogy az ember „nem a haláltól fél, hanem a halál előzményeitől”, s hogy a „férfit meg lehet ölni, de a nőt soha”.
A nyilatkozatokba foglalt parabolák után a városvezetés nevében Komolay Szabolcs szólalt fel, aki hangsúlyozta: rendkívül fontos hét elé nézünk, amikor Szabó Magda századik születésnapját ünnepeljük, hiszen ő az a szerző, aki 1917-ben még a Monarchiában született, viszont már a modern Magyarországon halt meg, azaz számtalan történelmi változás krónikása volt, s egyben krónikása lehetett Debrecennek is. Művei révén kanonizálta Debrecent, amit őelőtte egyik szépíró sem tett meg ekkora erővel. Ezért meg kell őt tartanunk a város jelképének, s azért is őriznünk kell az emlékét, mert ő az, akin keresztül utat törhetünk a nagyvilágba: debreceniként ő a legtöbbet fordított szerző, aki számtalan országba eljutott a művei által, de a világ bármely táján mégiscsak a cívisvárost képviselte. Ezért október 2-tól Debrecenben minden róla fog szólni: a város, a színház és a református egyházkerület is arra törekszik, hogy minél méltóbb módon őrizzük meg az emlékét. A színházban az ő művein és személyén keresztül indul útjára egy fesztivál, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár kiállítása elsősorban a gyermekkönyveire fókuszál, de lesz szoboravatás, valamint emlékház is nyílik az emlékét megőrzendő.
Ezekről a kezdeményezésekről a kulturális intézmények vezetői külön-külön is beszéltek. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója jelezte: a MagdaFeszt keretében október 2-a és 10-e között nemcsak a Debrecenben színre vitt Szabó Magda-művekből készült adaptációkat (Az ajtót, a Régimódi történetet) lehet majd megtekinteni, hanem az országban jelenleg futó Szabó Magda-művekből készült előadások is ellátogatnak a cívisváros színházába. Hagyományteremtő céllal indul útjára a fesztivál, amely innentől kezdve minden évben október elején, Szabó Magda születésnapjához kötődően a női alkotókat középpontba állítva vonzza majd ide az országból a különböző produkciókat. Nemcsak színpadi előadásokat, hanem, ahogyan most, az első alkalommal is, koncerteket, kiállításokat, gyerekprogramokat is láthatunk a bő egy hét során, azaz, a színház összművészeti szórakozást ígér.
A Református Kollégium képviseletében Gáborjáni Szabó Botond arról a jövő héten megnyíló emlékházról beszélt, amellyel méltó módon kívánnak adózni az írónő emléke előtt. A kalmár családból származó Szabó Magda nagyon is jól tudta, hogy mi az adósság, s hogy azt visszafizetni kell és érdemes, s Debrecen felé a művei által százszorosan vissza is térítette azt, amit ettől a várostól kapott. Ezért az emlékház elsősorban az írónő debreceni kötődésének szimbolikus és tárgyi elemeit kívánja bemutatni: lesz benne egy szalon, amelyet a Rickl-család és a Jablonczayak bútoraival, személyes tárgyaival, festményeivel rendeznek be, meg fognak jelenni az emlékházban azok a közterei a városnak, amelyek Szabó Magda számára rendkívül fontosak voltak, azaz a Nagytemplom, a Református Kollégium illetve a Városháza, valamint az emlékház előterében helyet kap az Abigél című regény egyik központi figurája, azaz az Abigél szobor pontos mása is, amelyet Győrfi Lajos szobrászművész erre az alkalomra készített el. Az emlékház „forgatókönyve” annak a Keczán Mariannak köszönhető, akit a különböző irodalmi sétái kapcsán jól ismerhet a város lakossága. Az emlékház a Dóczy Gimnázium udvarában kap helyet.
Szabó Magda szobra pedig nem is nézhetne másra, mint a Nagytemplomra. Azt, hogy szoboravatásra is sor kerül a centenáriumot ünneplő héten, Katona Gyula vállalkozónak köszönheti a város, aki a sajtótájékoztatón elmondta: igyekszik úgy élni, hogy adni tudjon másoknak, s ezért gondolta, hogy az által is hőn szeretett írónő emlékére a saját tőkéjéből elkészíttessen egy szobrot, amit most, a centenáriumra a cívisvárosnak adományozhat. Az ötlet megvalósítását E. Lakatos Aranka szobrászművész vállalta magára, akinek az alkotását október 5-én, az írónő születésnapján fogják felavatni ünnepélyes keretek között a város főterén. Azon a napon, amikor a MagdaFeszten este 19 órától az erre az alkalomra felújított Régimódi történet című Szabó Magda-regény adaptációját díszelőadás formájában láthatja újra a közönség.
Gyürky Katalin