Jászberény külterületén, több mint 1500 hektáron terül el a Jászság egyik legjelentősebb összefüggő gyepterülete, a Borsóhalmi legelő.
A terület egyszerre tartozik a Natura 2000 hálózat két irányelvének hatálya alá: egyrészt mint Borsóhalmi-legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, másrészt mint a Jászság különleges madárvédelmi terület része.
Ez a nagy kiterjedésű, jellemzően szikes gyepekkel és mocsaras élőhelyekkel tarkított táj ma már egyre ritkábban mutatja azt az állapotot, amely több száz évvel ezelőtt jellemezte. A múltban (az ország más területeihez hasonlóan) itt is megkezdődött a vízállásos területek lecsapolása: a mocsaras részekről csatornákon keresztül vezették el a vizet a mezőgazdasági hasznosítás érdekében.
A legelő alacsony fekvése miatt ezt csak sűrű hálózatban kiépített, mély csatornákkal tudták megoldani. A csatornák továbbra is működőképesek maradtak, így utóbbi évtizedekben ezek a beavatkozások már inkább kedvezőtlen hatással voltak a terület ökológiai állapotára.
Ennek következtében még azt a minimális vízmennyiséget is elvezették, amely szárazabb években hozzájárulhatott volna a legelő és a hozzá kapcsolódó mocsaras élőhelyek fennmaradásához.
A csatornák vízelvezető hatásának mérséklését elősegítette, hogy a legelő jelentős része a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll. A PannonEagle LIFE pályázat keretében (amelynek elsődleges kedvezményezettje a parlagi sas és annak élőhelyei voltak) lehetőség nyílt az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő csatornák műtárgyainak felújítására, illetve új műtárgyak létesítésére.
A beavatkozások eredményeként a csatornák vízszintje szabályozhatóvá vált, így azok időszakos lezárása és a vízvisszatartás célzott alkalmazása ma már megoldható.
2026 januárjának második hetében az elmúlt években nem tapasztalt hideg időjárás érte el Magyarországot, amelyhez havazás is társult. A 2025-ös rendkívül száraz év után ez okot adhat a bizakodásra, hogy a 2026-os évet kedvezőbb vízháztartási helyzettel kezdhetjük. Ennek feltétele azonban az elmúlt hetekben lehullott csapadék helyben tartása.
A Közép-Tisza–Jászság Tájegység természetvédelmi őr kollégái felismerve a beavatkozás időszerűségét, a tartósan -10 °C körüli hőmérsékletek alatt elvégezték a szükséges műtárgyzárásokat.
Összesen hat műtárgy esetében a már meglévő pallósorokat a vízjogi engedélyben meghatározott vízszintig kiegészítették, illetve ahol szükséges volt, további pallókat pótoltak. Ezt követően a pallósorok közötti réseket marhatrágyával és szalmával töltötték ki a hatékonyabb vízvisszatartás érdekében. A munkában segítettek a terület haszonbérlői marhatrágyával és szalmával. Hosszútávon a bérlőknek is fontos a gyepterület vízháztartásának helyreállítása, mivel ez esetben egy nagyobb fűhozamú legelőt kapnak cserébe, amely segíti a gazdálkodásukat.
A trágyával és szalmával történő műtárgyzárás módszere régóta alkalmazott mind a természetvédelmi, mind a halgazdálkodási és vízgazdálkodási gyakorlatban. Természetbarát és költséghatékony megoldást jelent a pallósorok közötti kisebb rések tömítésére, amelynek köszönhetően a vízveszteség minimálisra csökkenthető. A marhatrágya és a szalmaszálak a víz hatására a résekbe mosódnak, ott megduzzadnak, és hatékonyan elzárják a víz útját.
Bár a helyenként 20–30 centiméter vastagságú hóréteg olvadása önmagában nem tölti fel a csatornákat, a beavatkozásokkal a terület felkészült a későbbi csapadék és vízutánpótlás hatékony visszatartására.
Forrás: Természetvédelmi Őrszolgálat