Friss hajtás néven, 28. alkalommal idén is megnyílt a Debreceni Tavaszi Tárlat a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében. A kiállítással, amely március 17-étől látogatható, egyben a Debreceni Tavaszi Fesztivál is kitárta kapuit a kultúrára éhes nagyközönség előtt.
A tárlat megnyitójára a Debreceni Citerazenekar hangulatos muzsikája csalogatta a látogatókat. A citerazenét követően Kerekes Sándor, a tárlatot szervező Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője elmondta: ahogy minden évben, úgy a mostani Tavaszi Tárlaton is emlékezünk a tavaly óta elhunyt képzőművészekre illetve művészettörténészekre. Így idén a kiállítás kegyelettel adózik Horváth István, Joseph Kadar képzőművészek, valamint P. Szabó Ernő művészettörténész előtt. Illetve, a 75 éve született Topor András, a Debreceni Alkotóműhely alapítója tiszteletére szintén látható néhány, az ő keze munkáját dicsérő műalkotás a tárlaton.
Mivel a Főnix Rendezvényszervező Kft-n kívül ez a rendezvény legalább akkora szívügye Debrecen városának is, Komolay Szabolcs kultúráért felelős alpolgármester, mint a tárlat másik „házigazdája” is köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta: a főnix madár a mindenkori, minden körülmények között vagy ellenére történő újjászületés szimbóluma, és ez minden szempontból igaz Debrecen kulturális életére. Az eddig felhalmozott, minden esetben megújulni képes kulturális értékek teszik országos szinten is meghatározóvá a cívisvárost, s ebben a képzőművészeknek is óriási szerepük van. Azoknak az alkotóművészeknek, akik jól felépített intézményes kereteik hiánya ellenére teszik napról napra a dolgukat, s akiknek a város folyamatosan igyekszik javítani az alkotásuk feltételrendszerein. Mert bár általános és középiskolai szinten a város jól áll a művészeti képzés terén, egyetemi szinten ez hiányzik, amelyet a város igyekszik pótolni. Az önkormányzat célja, hogy b24 Galériát még tovább fejlessze, s ilyen értelemben számol a Sesztina Galériával is. Hamarosan a Pásti utcai Ortodox Zsinagóga művészeti terét is meg fogják nyitni, valamint támogatják a Hortobágyi Alkotótábort is. S a képzőművészet támogatásának fontos része a Friss hajtás is, amely minden évben egy pályázati rendszeren keresztül kívánja felfedezni és a nagyközönség elé tárni az alkotók legújabb munkáit. Idén hetvenöt alkotó közel kétszáz pályaműve érkezett a rangos zsűri elé. Az ítészek munkáját Aknay Jánosét, Hérics Nándorét, Gáll Ádámét, Szabó Györgyét, Tamus Istvánét – Komolay Szabolcs a felszólalásában külön is megköszönte. De köszönet illette Tóth Andrást, a Főnix rendezvényszervező Kft. kulturális menedzserét, aki évről évre „felelőse” a díjazottak és az arra érdemesnek tartott képzőművészek kiállítása megszervezésének, valamint a Főnix Rendezvényszervező teljes stábját.
A Debreceni Citerazenekar újabb muzsikálása után a Friss hajtást Halász Margit író nyitotta meg. Mint azt megtudhattuk, Halász Margit hajdú-bihari születésű, a legkisebb hajdúvárosban, Vámospércsen látta meg a napvilágot, így, a cívisvároshoz közeli emberként ezer szállal kötődik Debrecenhez. Többek között itt járt középiskolába, s itt végezte első főiskoláját is. S regényeit is ez a hajdúsági táj ihlette meg. A vörös nyelvű párduc című művében például egy hortobágyi pásztordinasztia életét dolgozta fel. S a tárlat kapcsán egy gyerekkori élménye jutott először eszébe: szűkebb pátriájában minden évben elégették a tavalyi száraz füvet, amely egyaránt volt számára félelmet keltő, ugyanakkor lenyűgöző momentum. A félelme ellenére vonzotta a látvány, mert felfedezte, hogy ha a lángok fölött átnéz, megolvasztva látja a tájat. S gyermeki képzelete ebben a megolvasztott tájban mindenféle nem létező alakot rajzolt ki előtte: sárkányt, boszorkányt, repülőt, furcsa madarat. S a Friss hajtás képeit nézve úgy érzi, mintha ezeket a képzelet szülte alakokat kapná meg újra, egyben. Mintha a kiállítóművészek raktak volna számára ismét egy tüzet, azt a bizonyos „nagy-nagy tüzet”, s mertek volna bátran átnézni a lángokon, hogy – vállalva az ezzel járó „megpróbáltatásokat” – sajátos fény-árnyék játéknak tegyék ki magukat, s ezáltal kompozícióvá sűrítsék a kiállítás elvileg egymástól független, különálló képzőművészeti alkotásait.
Az írónő gyönyörű szavait követően Tordai Duó zenéjével folytatódott a kiállítás-megnyitó. Az ő muzsikájuk vezette át a közönséget a tárlat szintén nagyon fontos részére: az ünnepélyes eredményhirdetésre. Idén, mint az elhangozott, hetvenöt alkotó közel kétszáz pályaművét értékelte a rangos zsűri, s a tagok ítélete alapján – tudtuk meg Kerekes Sándortól – a zsűri nívódíját idén Drienyovszki János és Kurucz Petra kapta. A Halköz Művészetellátó díjában Tóth Zsuzsa részesült. A Péter Képkeretezés díját Horváth Gábor vehette át. A Holló László Galéria díja Hegedűs Tibort illette. A Blondex Művészetellátó díjában Bogdándy György részesült. A Center-Print Nyomda idén Gajdán Zsuzsát díjazta. A Főnix Rendezvényszervező Kft. Szarka Csillát jutalmazta. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata díját egyfelől Szász Zsuzsa, másfelől Török Anikó kapta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig idén Subicz István alkotásait tartotta a pályázók közül a legjobbnak.
A tárlat április 22-éig látogatható a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében.
Gyürky Katalin
Hozzászólások