Az első, a harmad és a negyedrendű vádlottak nem tettek beismerő vallomást, tárgyaláshoz való jogukról nem mondta le.
Az elsőfokú bíróság költségvetési csalás bűntettében és hamis magánokirat felhasználása vétségében mondta ki bűnösnek másodrendű vádlottat, akit 2 év börtönbüntetésre ítélt, amelynek végrehajtását 4 évre felfüggesztette. A vádlott a bíróság döntése értelmében előzetes mentesítésben részesült.
Az ötödrendű vádlottat költségvetési csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását 8 hónapra felfüggesztette.
A Debreceni Járásbíróság döntése a két vádlott esetében jogerős, azt mind az ügyészség, mind a vádlottak és védőik tudomásul vették.
A másodrendű vádlott 2014 júliusáig, mintegy 12 év évig élettársi kapcsolatban élt az elsőrendű vádlottal, aki ebben az időszakban fiktív számlák kiállításából élt. Ezzel az élettársa is tisztában volt, hiszen a férfi ellen ebben az időszakban folyamatosan adócsalás és költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárások voltak folyamatban, melyek mindegyike elsőrendű Sz. L. bűnösségének megállapításával zárult. A másodrendű vádlott cége kristálycukor, tej és étolaj kereskedelmével foglalkozott, az árut külföldi beszállítóktól szerezte be és magyar élelmiszer nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaságok felé értékesítette. Azért, hogy a magyar élelmiszer nagykereskedelemmel foglalkozó cégek felé értékesített árucikkek ára minél alacsonyabb legyen, vádlottak fiktív számlázási láncot hoztak létre. Ebben a láncolatban a külföldi beszállító és a másodrendű vádlott cége közé olyan tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató magyar cégek lettek közbeiktatva, melyek szerepe csak formális volt. Az importőr nevében kiállított belföldi értékesítésről szóló számlák szerinti bruttó értékesítési árak közel azonosak voltak a közösségi beszerzések áraival. Egyértelmű volt, hogy a számlázási láncolatban szereplő cégek képviselőinek nem állhatott szándékában a belföldi értékesítésről kiállított számlák alapján bevallott ÁFA megfizetése. Az ügyészség szerint a harmad-, a negyed- és az ötödrendű vádlottak fiktív számlákat állítottak ki, mivel az azon szereplő áruk úgy voltak feltüntetve, mintha a másodrendű vádlott közvetlenül a külföldi beszállítóktól szerezte volna be és úgy szállította volna tovább a megrendelő élelmiszer nagykereskedések felé. A harmadrendű vádlott a fiktív számlákat az első- és másodrendű vádlottak útmutatása alapján töltötte ki és írta alá, majd azokat másodrendű vádlott továbbította a könyvelője felé, akivel kizárólag ő tartotta a kapcsolatot.
Külön-külön, az öt cég között kiállított valamennyi számla fiktív volt, a gazdasági társaságok között tényleges gazdasági esemény nem történt. A másodrendű vádlott, mint a cégének ügyvezetője, az elsőrendű vádlott rábírásával megsértette az ÁFA törvény és a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit. Az öt vádlott a magyar állam költségvetésének több mint 82 millió forint kárt okozott. A Debreceni Törvényszék határozatával a másodrendű vádlott gazdasági társaság felszámolási eljárást és törölte a cégnyilvántartásból.
Hozzászólások